Bosznia nincs meg az EU nélkül

Kiábrándultan távozik Szarajevóból a német Christian
Schwarz-Schilling, aki az 1995-ös daytoni békemegállapodás alapján szinte korlátlan hatalommal felruházott megbízottként igyekezett irányítani Bosznia-Hercegovinát.
Pedig a Kohl-kormány hajdani postaügyi minisztere 2006 januárjában nagyravágyó tervvel érkezett a széthullott Jugoszlávia utódállamába. Fel akarta számolni saját pozícióját, hogy végleg a szerb, horvát és a bosnyák muzulmán lakosság vezetőinek adja át az ország irányításának a felelősségét. Ebben az esetben a továbbiakban nem lenne szükség a hajdani balkáni „kontaktcsoport” (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország, Olaszország) ellenőrére.
Célját a túl engedékenynek bizonyult kereszténydemokrata politikusnak nem sikerült elérnie. Tizenhét hónapos működésének eredményeként kiábrándító mérleget von meg: nem volt képes arra, hogy kiirtsa a gyűlöletet, az intrikát. „A politikusokat kizárólag a személyes nagyravágyás hatja át, és egyetlen lehetőséget sem hagynak ki, hogy ártsanak egymásnak” – hangoztatja Schwarz-Schilling, és bevallja, nem ismerte fel időben, hogy az ország továbbra is alkalmatlan a felelősségvállalásra. Az egyes népcsoportok nem békétlenek, de a politikai vezetés retorikája rendszeresen nyugtalanságot vált ki. Ennek tükrében szerinte az EU katonai egységei nélkül nem garantálható a békefolyamat Bosznia-Hercegovinában.