Brit–orosz diplomáciai csata

(London)
Oroszország a közeljövőben szándékozik tájékoztatni Nagy-Britanniát arról, hogy milyen válaszlépéseket tesz a Litvinyenko-ügy miatt bejelentett brit intézkedésekre – közölte Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettes tegnap Moszkvában.
Hétfőn David Miliband brit külügyminiszter bejelentette az alsóházban, hogy a brit kormány négy magas beosztású orosz diplomatát utasít ki azonnali hatállyal, és egyben megnehezíti orosz hivatalos személyek beutazását Nagy-Britanniába, amiért az orosz kormány nem hajlandó együttműködni a brit nyomozó hatósággal az Andrej Lugovoj elleni eljárásban. Lugovoj egykori KGB-tisztet azzal gyanúsítják, hogy ő gyilkolta meg Londonban Alekszander Litvinyenkót. Utóbbi orosz ellenzéki személyiségek meggyilkolásával és terrorcselekményekkel vádolta a moszkvai biztonsági szerveket, és ezzel közvetve a kormányt és az elnököt. Litvinyenko tavaly brit állampolgár lett.
Tegnap jól időzített cikk jelent meg a The Independent brit liberális napilapban. A Nagy-Britanniában élő Oleg Gorgyijevszkij egykori KGB-tiszt azt írja, Putyin rendelete alapján ölte meg Litvinyenkót egy volt KGB-ügynökökből álló csoport, amely már fél évvel a gyilkosság előtt kitelepült Londonba. Gorgyijevszkij – információja forrásának megnevezése nélkül – hozzátette: Putyin két rendeletet írt alá: az egyiket Litvinyenko meggyilkolásáról, a másikat a polónium–210-es sugárzó izotóp beszerzéséhez szükséges kilencmillió dollár kiutalásáról.
Nagy-Britannia és Oroszország diplomáciai háborút kezdett alcímmel számolt be a Kommerszant című napilap tegnap az Oroszországot sújtó brit szankciókról és az azok bejelentését követő heves orosz reagálásokról. Az MTI által idézett kormánypárti Izvesztyija úgy vélte, hogy Moszkva sokkal nagyobb tiszteletet és tapintatot tanúsít brit partnereivel szemben, utalva arra, hogy az orosz igazságügyi szervek már évek óta „nyugodtan, hisztéria nélkül” várják Londontól Borisz Berezovszkij orosz üzletember és Ahmed Zakajev csecsen hadúr kiadását.