Drága a hazai áram

Tavaly az Európai Unió területén a villamos energia kilowatt-óránkénti ára mind a magánháztartások, mind pedig az ipari fogyasztók esetében kilenc százalékkal emelkedett – derül ki az Eurostat, az uniós statisztikai hivatal legfrissebb adataiból. A drágulás terén a 27 tagállam közül Magyarország az előkelő, ötödik helyen áll: míg 100 kWh áram tavaly januárban 2695 forintba, egy évvel később már 3103 forintba került. Ugyanebben az időszakban Csehországban 283 koronáról csupán 297 koronára nőtt az áram ára. Az ipari fogyasztók ugyanakkor jobban jártak. Ők tavaly ugyanezért az árammennyiségért 1907 forintot, januárban pedig 2081 forintot fizettek. A vásárlóerő szempontjából nézve a magyar háztartások az unióban az ötödik legdrágább áramot fogyasztják – kétszer olyan drágát, mint a görög háztartások. Az ipari fogyasztók terén Magyarországon a harmadik legdrágább az áram ugyancsak vásárlóerő-paritáson mérve. Az adatokból az is kiderül, hogy a villanyáram ára az unióban 2005 januárja óta töretlenül emelkedik.
Az Eurostat adatainak tükrében különleges megvilágítást kap az Európai Bizottság tegnap kiadott közleménye, amely annak kapcsán, hogy július elsejétől szabaddá vált a tagállamok zömében az áram- és a gázszolgáltatók megválasztása, azaz kinyílt az energiapiac, megállapítja: az áram kiskereskedelmi ára a nagyobb hatékonyságnak köszönhetően viszonylag stabil marad. Nálunk január elsején kerül sor a piacnyitásra, és a szakértők további drágulásra számítanak.