Gumicsizmával a szalonban

Kiss Péter kancelláriaminiszter szerint Horn Gyula ma már nem tartja vállalhatónak ’56-os szerepvállalását, „mai fejével” már nem vállalna fellépést az akkori eseményekben. Ezzel szemben Varga László MSZP-s képviselő személyes véleményét hangoztatva arról beszélt, hogy „nincsen baja” a volt miniszterelnök forradalom idején kifejtett tevékenységével. – Horn Gyula kiskatona volt 1956-ban, nem játszott döntő szerepet – jelezte a Fiatal Baloldal elnöke, aki szerint mindenhol a világon elismerik Horn érdemeit, csak a magyar jobboldal nem értékeli a „nagyon nagy formátumú politikust” történelmi szerepének megfelelően. Arra kérte az államfőt, ha be kívánja tölteni alkotmányos szerepét a nemzeti egység képviseletének érdekében járjon el, „hárítson el minden gyanút”, hogy Horn kitüntetéséről aktuálpolitikai megfontolások alapján dönt. – Horn Gyula rendszerváltozás körüli szerepe vitathatatlan, arra kérjük az államfőt, támogassa kitüntetését – hangsúlyozta.
Regéczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke lapunknak azt mondta, azok a szocialisták szeretnék megbélyegezni az államfőt az aktuálpolitizálás fogalmával, akiknek egyéb szempontjuk nincs az aktuálpolitikánál, vagyis a hatalom megragadásánál és megtartásánál. Úgy vélte, nagy tanulsága az AB döntésének, hogy „a legmagasabb közjogi méltóság nem kárhoztatható arra, hogy a miniszterelnök gumibélyegzője legyen”. Hogy ezt eddig Gyurcsány Ferenc nem értette, Regéczy-Nagy szemében arra utal, hogy összetévesztette miniszterelnöki hatáskörét a diktatúra állampártjának főtitkári teljhatalmával, lévén, hogy a KISZ élcsapatában szocializálódott. Ami az ’56-os tevékenységét meg nem bánó Horn Gyula kitüntetésének tovább erőltetését illeti, ennek képtelenségét a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke egy képpel érzékeltette: „Ganéjhordásból jövet, gumicsizmával nem lehet egy szalonba belépni.”
– Ma, a kommunizmus áldozatainak emléknapján megidézem az áldozatokat – élőket és holtakat –, hogy együtt vádoljuk a szocialista köntösbe bújt hóhérainkat – mondta 2001. február 25-én Wittner Mária volt halálra ítélt a Parlamentben. Beszédében elhangzott: „Vádoljuk őket, mert nemzetünk kiváló polgárait küldték bitófára és gyalázták meg holtukban is. (…) Vádoljuk őket a sortüzek áldozatai nevében. (…) Vádoljuk őket, mert kifosztották az országot, s hogy a dolgos magyar nép munkájából – elveiket megtagadva – lettek vörös kapitalisták. (…) Milyen morál alapján ülnek egy magyar parlamentben még most is és alkotnak törvényeket egy általuk tönkretett, kifosztott megalázott nemzet számára?”