Hagyományőrző ünnepségek

Július első szombatján a hagyományokhoz híven idén is megrendezték az Ezer székely leány napja elnevezésű ünnepséget az erdélyi Csíksomlyón.
A népművészeti és elsősorban a népzenei hagyományok ápolását szolgáló eseménynek először 1931-ben adott otthont Csíksomlyó, Domokos Pál Péter népzenekutató kezdeményezésére szervezte meg a Szociális Testvérek Társasága. A romániai kommunista rendszerben betiltották, 1990 óta azonban minden évben újra megrendezik az értékőrző seregszemlét, 2000 óta az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány irányításával.
Az ünnepség mindig a Sarlós Boldogasszony napján bemutatott ünnepi szentmise után, a déli harangszó hangjaival kezdődik. Az eseménysorozat lovaglóversenynyel indul, amelyre az egész Csíki- medencéből érkeznek a lovasok, hogy elnyerjék a fődíjat: egy csikót.
Ezt követi a néptánc, a népzene és népviselet seregszemléje. A szokásokhoz híven minden évben más tájegység mutatja be táncait és népművészeti kincseit. Az ünnepség késő este tábortűz mellett, táncmulatsággal ért véget.
Hagyományőrző rendezvény helyszíne volt szombaton a Nógrád megyei Herencsény is. A palócság összetartozásának szellemében immár harmadik alkalommal tartották meg a palóc búcsút – adta hírül az MTI.
A környékbeli falvak népviseletbe öltözött küldöttségei szabadtéri szentmisén könyörögtek a népcsoporthoz tartozók hitének, gyökereinek megerősítéséért, a határon innen és túl élők összetartásáért. A szertartást Beer Miklós váci püspök celebrálta a palócok nagykeresztjének tövében, amelyet 2005-ben állítottak fel a falu határában magasodó Gyürki-hegyen.
Azóta évről évre körmenetben vonulnak fel a palóc falvak küldöttségei a község középpontjától a nagykeresztig. A falubeliek a házak kapujában felállított asztalokról hagyományos ételeikkel és italaikkal kínálják az előttük elhaladókat.
A történelmi Magyarország egykori hat vármegyéjében élő palócság a trianoni döntés nyomán vált megosztottá. Napjainkban Magyarországon és Szlovákiában, 700-800 ezren őrzik identitásukat.