Homokhátság: nincs elég pénz

Összesen négymilliárd forintnyi támogatást kap uniós forrásból a Homokhátság a vízhiány megoldására, holott egy nemrégiben elkészült tanulmány szerint hosszú távon mindössze 85 milliárd forintból rendezni lehetne a térség helyzetét.

A központi operatív programok közül egyikbe sem fért bele az elsivatagosodó Homokhátság problémájának megoldása, a Dél-Alföldi Regionális Operatív programból pedig mindössze négymilliárd forintot lehet kiszorítani erre a célra – közölte tegnap Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere. Ebből a pénzből víztározókat, csatornákat és szivattyútelepeket építenek majd, Mórahalom mellett például a Nagyszéksós-tóból alakítanak ki 1,2 millió köbméter víz befogadására alkalmas tározót.
Nógrádi Zoltán tudatta: nemrégiben készült el egy megvalósíthatósági tanulmány, amely a Duna–Tisza közi Homokhátság fenntartható fejlesztéséről szól. E tanulmány értelmében hosszú távon 85 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a Bács-Kiskun megyét, illetve Csongrád, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye egy-egy részét magában foglaló Homokhátság problémái megoldódjanak. A terület nagysága egyébként kilencezer négyzetkilométer (ez az ország területének tíz százaléka), és kétmillióan élnek ott. Nógrádi Zoltán tájékoztatása szerint a területen harmincezer családi gazdálkodás működik, de az elsivatagosodás további tízezer munkahelyet veszélyeztet.
A politikus felhívta a figyelmet: régóta tudni, hogy a Homokhátság elsivatagosodik, de már egy ENSZ-jelentés is felhívta erre a figyelmet. A probléma megoldása azért váratott magára, mert a mindenkori kormányok pénzhiányra hivatkoztak, s minden kabinet az uniós támogatást emlegette mint egyetlen lehetséges pénzforrást. – A négymilliárd forint azonban hosszú távon nem kezeli a gondokat, s a fejlesztéseknek csak egy töredékére lesz elegendő – tette hozzá Nógrádi. Megjegyezte: ebből a pénzből ráadásul csak 170 millió forint jut Csongrád megyébe, a többit Bács-Kiskunban költik el.
A nemrégiben elkészült hatástanulmány nemcsak a vízgazdálkodással, de többek közt az agrár-vidékfejlesztéssel, a gazdaságfejlesztéssel vagy a műszaki infrastruktúra-fejlesztéssel is foglalkozik. A dokumentum a szükséges kormányhatározatot és az ahhoz kellő mellékleteket is tartalmazza.