Pontos számadatokkal még nem lehet megjósolni az idén várható kukoricatermést, de az már nyilvánvaló, hogy sok olyan terület van az országban, ahol a tengeriből semmilyen termés sem várható – közölte lapunkkal a Magyar Kukorica Klub elnöke. Szieberth Dénes szerint az elmúlt évtizedben tapasztalt három-négy aszályos esztendő közül a mostani ígérkezik a legsúlyosabbnak. Az év már eleve roszszul indult, ugyanis a meleg, csapadékhiányos tél miatt elszaporodtak a kártevők. Emiatt pedig azokon a területeken – például Somogy, Zala vagy Tolna megyében –, amelyeket a mostani aszály nem érintett olyan súlyosan, a kukoricabogár pusztította a termést. A szakértő várakozása szerint a fentiek miatt idén az elmúlt évek átlagtermésének alig felét takaríthatják csak be kukoricából a termelők. A korábbi esztendőkben 7-8 millió tonna is a raktárakba került. A jelenlegi helyzet viszont azt mutatja, hogy a négymillió tonnás termés elérése is kétséges. Ez a mennyiség alatta van a hazai, mintegy 4,5 millió tonnás éves szükségletnek, és az állattartás négymillió tonna körüli takarmányigényét sem elégíti ki, ami főként a sertés- és baromfitartókat hozhatja még nehezebb helyzetbe.
Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke a minap lapunkkal is közölte: a várható takarmányhiány miatt arra kérték az agrártárcát, vigyázzon arra, hogy egyetlen gramm intervenciós raktárban lévő tavalyi kukorica se hagyja el az országot. Márpedig az unió éppen az aszályos időre hivatkozva döntött úgy a héten, hogy felszabadítja az uniós intervenciós raktárakban lévő kukoricát, vagyis azt a tagállamok eladhatják. Hazánkban jelenleg mintegy 1,8 millió tonnás készlet található. Az állattartókkal folytatott tárgyalások után az agrárkormányzat úgy döntött: ebből megpróbál itthon tartani egymillió tonnát. Legalábbis erről értesült tegnapi lapszámában a Világgazdaság, amit a lapnak Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is megerősített. Az agrártárca – tervei szerint – az állami tulajdonban lévő Concordia Zrt.-vel és Tartalékgazdálkodási Kht.-vel vetetne meg egymillió tonna, hazánkban tárolt uniós intervenciós kukoricát. Ez az államnak 37-38 milliárd forintos kiadást jelentene, ugyanis az intervenciós készletből jelenleg tonnánként 150 euróért (37 500 forintért) lehet vásárolni. A tárca várakozásai szerint egyébként ez még mindig olcsóbb lesz, mint a szeptemberben várható 40-45 ezer forintos tonnánkénti ár. Mindez a fogyasztói árakra is kihat. A takarmány drágulása miatt az állattartók szerint szeptemberre mintegy 30 százalékkal emelkedhet a hús ára. Ugyanakkor – Bárány László szerint –, ha a kormány akciója nem sikerül, s a takarmányfelhasználók nem juthatnak hozzá az állatok etetéséhez szükséges kukoricamennyiséghez, százszámra mehetnek tönkre, hagyhatnak fel a tevékenységükkel.
Két héttel előbb kezdődik a szüret. Várhatóan már augusztus elején, a szokásoshoz képest mintegy két héttel korábban kezdődik az idei szüret a meleg időjárás miatt – mondta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. A szakember kifejtette: a mostani, szélsőségesen meleg időjárás a szőlőskertekben úgynevezett kényszerérési folyamatokat indított el, ezért az idei bor minőségére fokozottan oda kell figyelniük a borászoknak. A HNT főtitkára szerint a nagy meleg miatt a növényvédelmi munkákat is a szokásosnál nagyobb figyelemmel kell végezni. Becslése szerint az idén várhatóan kevesebb mint 4 millió hektoliter must kerülhet a pincékbe, a szőlőtermés pedig közepes lesz: 600-700 ezer tonna várható. A szokásosnál korábbi szüretkezdet miatt a pincékben már most el kell kezdeni a munkákat – mondta. (MTI)
aranytartalék
Befejeződött a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékának ellenőrzése
