Magunkra maradunk

Már csak egy hetet kell várnunk, és azt mondhatjuk, hurrá, szabadságra megy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és hű fegyverhordozója, hivatalos helyettese, Kiss Péter kancelláriaminiszter. Ekkora kánikula után megérdemli ezt a gesztust a sokat szenvedett magyar nemzet.
Az örömben azonban ott az üröm: a három hét alatt (ennyit pihennek) olyan patinás személyiségek kezébe kerül majd a marsallbot – heti bontásban –, mint a pénzügyminiszter Veres János, Lamperth Mónika excellenciás asszony, Gráf József, az agrárproletárok gyámolítója.
A leghelyesebb természetesen az lenne, ha a teljes tekintetes kabinet is elmenne egy jó hosszú szabadságra, valahová a melegebb éghajlatra. Ám erre még várni kell, sok még az országban az eladnivaló, nem ért véget a kaszálási szezon. Vagyis ne tessék túl korán örülni, még visszajönnek…
A szabadságolási témában egyébként megszólalt Daróczi Dávid kormányszóvivő is. Azt mondta, az ország a nyaralási időszakban is gördülékenyen működik majd, a három említett miniszternek kisujjában van az országirányítás, Gyurcsánytól tanulták.
Az ember azonban természeténél fogva fél, nehogy történjék valami, amit nincs más, aki kezelni tudna. Csak ő. Még jó, hogy augusztus 20-ra – éppen akkorra! – visszatér Gyurcsány, s gatyába rázza a meteorológusokat, a katasztrófavédelmet, esetleg a jósdás Szilvásyt is megkérdi, lesz-e cunami, vagy bátran örvendezhetünk a Duna-parton.
Mámoros, de nehéz három hét előtt áll az ország. Fogjuk meg egymás kezét!