(mire jó az uborkaszezon…)

Én nem tudom, illendő-e uborkaszezonban fokozott munkára buzdítani a politikusokat. Tudjuk, a politikus is ember, olykor túlzottan is, joga van tehát a pihenéshez. Nyáron ezért szünetel a törvényalkotás, az ellenzék nem a parlamentben csatázik a kormányerőkkel, s mivel nincs javaslat, szavazás, amelynek eredménye a magyar szisztémában amúgy sem kétséges, vita sincs, hacsak nem a tévék képernyőjén és az újságok hasábjain.
Kérdezhetnénk, hogy az ellenzéknek ilyenkor mi a tennivalója, de nem kérdezzük; valószínűleg erőt gyűjt, s bízik abban, hogy a kormány dolgozik helyette, midőn maga alatt vágja a fát. Tény, az államgépezet uborkaszezonban sem tétlenkedik, különösen nem szuperaktív, már-már túlmozgásos miniszterelnökünk, aki fortélyos elméjében valószínűleg épp a jövő PR-fogásait érleli, középpontban azzal a gondolattal, miként lehetne újraszínezni Orbán Viktor populista, rasszista, homofób portréját, s újrafényezni a kormány reformterveit, a baloldal büszkeségét és bátorságát, amelyet mostanság leginkább a hetven év felettiek képviselnek. Ne feledjük, kormányfőnk egyszer már kihúzta a hogyishívjákból az MSZP-t, s a szocialistákkal együtt természetesen a szabad demokratákat is, akik hivatásszerűen képviselik „a mérleg makrancos nyelvét”, s szavazóik számához mérten túlontúl zsíros állami falatokat kebeleznek be, semmi jelét nem adván, hogy bármi megfeküdné a gyomrukat.
Az ellenzék, s fő erejeként jelesül a Fidesz, úgy viselkedik, mintha a közvélemény-kutatások kedvező adataitól máris és ismét jóllakott volna, s töretlenül bízna abban, hogy a kormánykoalíció balfogásai a továbbiakban is az erényes, sikeres és eredményes voltukat növelik majd. Való igaz, legalábbis szerintem, ha a fideszesek akciózni és villogni kezdenek, attól rögvest csökken a rájuk szavazni vágyók száma. Mégis, aligha jó tanács az, hogy aludják át a következő három évet. Mert miként a szólás szerint az ördög, küldetéstudatos miniszterelnökünk sem az a fajta, aki alszik. Egyáltalán nem. Utolsó leheletéig és kádkövéig küzdeni fog, és nemcsak a közvélemény-kutatások eredményeit, hanem a közhangulatot is szándékában áll megfordítani. Skrupulusa nincs, sőt párttársai jellemével is tisztában van, végveszély esetén aligha lesz olyan könnyű őt megpuccsolni, mint kissé bávatag, nehéz szavú elődjét. Politizálásnak annyi aligha elég, hogy az ellenzék megpróbálja kitalálni a miniszterelnök-csere módját és idejét, a lehetséges utód személyét, hiszen biztosra vehetjük, hogy a szocialisták (kommunisták), ha szorul a hurok, bármire képesek, megtalálják a legjobb és legundorítóbb megoldást, s ritkán tévednek.
Mire használhatná fel a polgári szövetség, holdudvara és szakértői gárdája az uborkaszezont? Szerintem intenzív munkára. Kutatásra. Az ország helyzetének pontos felmérésére. A követendő stratégia megtervezésére. A valóság megismerésére és ezen ismeretek közreadására. Annak tudatosítására, hogy mivel kell szembenéznie az ország lakosságának a következő időkben: akkor is, ha hamarosan bukik a jelenlegi kormány; akkor is, ha kihúzza a következő választásokig. Értelmesen, röviden, tárgyszerűen, őszintén rögzíteni kellene, milyen alternatívát kínál a Fidesz a jelenlegi helyzetben, s elképzelései realitását mely közgazdasági, erkölcsi, emberi tényezők támasztják alá. Nem ígérgetésre, hanem valóban bátor szembenézésre és összegzésre lenne most szükség, az ország teljes népességére kiterjedő szövetség felajánlására, nemzeti cselekvési programra kölcsönös kötelességekkel, erőfeszítésekkel és bizalommal.
Az általánosságban való beszédhez, a teátrális lózungokhoz jelenlegi miniszterelnökünknél senki jobban nem ért. Ezt a szörnyű fantasztát végre a valósággal és az emberek ítéletével kellene szembesíteni. Hogy erre jó-e az uborkaszezon, én nem tudom…