Római kérdezz-felelek

Visszafogott, testvéri hangon válaszolt a Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsa tegnap arra a vatikáni dokumentumra, amely szerint a reformáció keresztény közösségeire nem alkalmazható a szó teljes és eredeti értelmében az egyház fogalma.

A Vatikán által most nyilvánosságra hozott dokumentum sem akadályoz meg minket abban, hogy a római katolikus egyházban továbbra is felismerjük az igaz egyház jeleit, és folyamatosan törekedjünk a párbeszédre, a testvéri együttműködésre – áll a Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsának közleményében.
Az Apostoli Szentszék Hittani Kongregációjának Válaszok néhány egyháztannal kapcsolatos kérdésre című dokumentuma, amelyet XVI. Benedek pápa június végén hagyott jóvá, főként azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy miben áll Krisztus egyháza, és hol lelhető fel. Az irat megállapítja: Krisztus egyháza és a katolikus egyház között teljes azonosság van. A Vatikán az egyház kifejezést az ortodox (keleti) egyházakra is érti, de hozzáteszi, ezek a teljesség tekintetében már hiányosságot mutatnak, mivel nem áll fenn teljes egységük Róma püspökével. A Válaszok befejező szakasza e kérdéssel indul: „Miért van az, hogy azokra a közösségekre nézve, melyek a XVI. századi reformációban születtek, a II. vatikáni zsinat szövegei nem használják az egyház megnevezést?” A római felelet: „Azért, mert ezek a közösségek a katolikus tanítás szerint nincsenek birtokában az apostoli utódlásnak, amely a papszentelés szakramentumában jelenik meg, ezért az egyházlét e lényeges, nélkülözhetetlen eleme hiányzik ezekből a közösségekből. A nevezett egyházi közösségek – amelyek a szakramentális papság hiánya miatt és mert nem tudták megőrizni az eucharisztia misztériumának teljes és eredeti valóságát – a katolikus tanítás szerint nem nevezhetők egyháznak a szó eredeti értelmében.”
Bölcskei Gusztáv püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke tegnap rámutatott: a vatikáni dokumentum semmi újdonságot nem tartalmaz, hiszen a katolikus egyház a tridenti zsinat (1545–63) óta elutasítja a reformációt. – Úgy tűnik, hogy a római katolikus egyházon belül még mindig további tisztázásra van szükség az egyházról szóló tanítást illetően – mondta Bölcskei Gusztáv, aki szerint ez ugyan nehezítheti a lelki egység ügyét, de még sincs akadálya a reformátusok részéről, hogy közösen szervezzék a katolikusokkal az őszi III. Európai ökumenikus nagygyűlést Nagyszebenben, illetve hogy együtt készítsék elő és valósítsák meg a 2008-as Biblia évét Magyarországon. Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ökumenikus bizottságának elnöke hozzátette: a vatikáni dokumentum „semmiképpen sem a keresztények közt meglévő különbségek kiélezése, ám a Szentlélektől indíttatva az igazság mélyebb megismerésére ösztönöz”.