Szerelem

Aszófői, a filmrendező ötödször szakította meg a felvételt. Azonnal álljunk le! – kiáltotta indulatosan. Felugrott a székéből, és dühében a földhöz csapta a simléderes sapkáját.
– Megint nem volt elég a ridegség, ez így nem fog menni!
A tóparton a két első filmes színész feltápászkodott a fűből. A lány megigazította a ruháját, a fiú némi szemrehányással fordult a rendező felé.
– Mester, ennél ridegebb nem lehetek, mert hitelét veszti a jelenet. Ha egyszer bevallom a nőnek, hogy szeretem, akkor csak módjával lehetek rideg.
– Szerintem már így is túl rideg volt – jegyezte meg a lány. – A szerepem szerint okos vagyok, nem valami mezei hülye. Ha megérzem, hogy a pasas rideg, akkor nem fogok a karjába dőlni.
– Nem értitek a lényeget – legyintett a rendező, és a fiúhoz fordult. – A néző érezze, hogy csak abban a pillanatban szereted őt, de nem akarod mindenáron megkapni, bármikor átlépsz rajta, és dobod. Neked nem a nő kell, hanem a teste.
– Ridegen akarjam a testét?
– Miért ne? Spontán alakul így a helyzet, hiszen csak sakkozni mentetek a tópartra. A lány felemeli a futót, és te hirtelen megkívánod.
– Itt ne ragaszkodjunk a forgatókönyvhöz – javasolta a fiú. – Attól az ember nem kíván meg egy nőt, hogy felemel egy sakkfigurát.
– Ezt bízzátok rám! A kamera egész közelre hozza a futót, amint a lány gyengéden tartja a két ujja között. A kép rásegít, értelmezi, ezzel ne foglalkozzatok. Kezdhetjük?
– Egy pillanat! – szólt közbe a lány. – Azt nem értem, ha a srác a futótól bekattan, miért lesz rideg?
– Nem úgy lesz rideg, hogy undorodik tőled, hanem érezteti, hogy bárki tartaná azt a rohadt futót, ugyanígy vágyat érezne iránta. Ekkor még nem tudja, hogy egy átoperált férfit akar ledönteni, de talán megérez valamit. Egy fuvallat kanszagot.
– Megvan a megoldás! – ütött a homlokára a fiú. – Hagyjuk a fenébe a sakkot! A lány fürödjön a tóban, és miközben a parton fekve figyelem, megkívánom. Ez így sokkal egyszerűbb.
– Ne variáljunk! – kérte sírós hangon a rendező. – A sakk jelkép, a fürdés vacak közhely. Bárkit meg lehet kívánni fürdés közben, ott rázza neked a fenekét, de a sakkban rejlő intellektus más minőséget ad a szerelemnek. Azonkívül a lányon még láthatók az operáció nyomai. A műmellétől még egy vak is lehervadna!
– Ha jól értem, az ösztöneim ébrednek fel. Ennek mi köze az intellektushoz? Mi volna, ha a lány mégis fürödne, én pedig közben egy sakkfeladványba merülnék? Úgy kívánom meg, hogy rá se nézek.
– Fejezzük be a vitát! A földön heverve sakkoztok, a nő emeli a futót, rád tör a rideg vágy, lesepred a táblát.
– Legalább ezt a mondatot vegyük ki: én vagyok a te gyalogelőnyöd. Micsoda eszelős marhaság!
– Szerintem is jobb, ha nem mond semmit. Rám ugrik, leteper és kész – vetette fel a lány. – Csak azt nem tudom, védekezzek-e, amikor észreveszem a ridegséget?
– Mucikám, a sírba viszel! Te nem veheted észre a ridegséget, mert hazavágod a jelenetet! Árnyalatok nélkül nincs film!
– Nézze, mester, nem akarok kötekedni, de ha én okos nő vagyok, muszáj észrevennem a ridegséget. Lehetne úgy, hogy tényleg észreveszem, de nem mutatom ki, hanem elfojtom?
– És a néző abból mit lát? Ne akard, hogy főbe lőjem magam! Amikor letepernek, asszonyállattá lényegülsz, meg akarsz termékenyülni, hiszen a férfitudatod most kezd átalakulni…
– Teljesen össze vagyok zavarodva – vallotta be a fiú. – Most akkor szeretem őt vagy nem szeretem?
– Hát hol éltek ti? Fogalmatok sincs a szerelemről! Utoljára dolgoztam veletek! – ordította magából kikelve a rendező.