Visszaküldte a vagyontörvényt Sólyom László

Visszaküldte az Országgyűlésnek az állami vagyonról szóló törvényt Sólyom László. A köztársasági elnök az állami vagyon felett rendelkező új testület tagjainak kinevezési rendjét kifogásolja. Tegnap neves közéleti személyiségek nyílt levélben tiltakoztak a törvény ellen arra hivatkozva, hogy az szabad utat enged a még meglévő állami vagyon kiárusításához.

Visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek az állami vagyonról szóló, múlt hétfőn elfogadott törvényt tegnap Sólyom László. A döntésben az államfő az állami vagyon felett rendelkező új testület tagjainak kinevezési rendjét kifogásolja. A vagyontörvény értelmében ugyanis a kormány által felügyelt új szervezetek gondoskodnak ezentúl az állami vagyonról. Ennek keretében július 15-ével jött volna létre a nemzeti vagyongazdálkodási tanács, amelynek tagjait a miniszterelnök nevezte volna ki hat évre. A tagok a törvény szerint lényegében csak alkalmatlanság vagy bizonyos kötelezettségszegések miatt mozdíthatók el helyükről. Sólyom László úgy véli, a testület a törvénnyel olyan hatáskörök gyakorlására kap felhatalmazást, amelyek a mindenkori kormány felelősségi körének lényegéhez tartoznak. A parlamenti ciklusokhoz nem igazodó hosszúságú megbízatások a kormányzati felelősség körébe tartozó hatáskörök esetén nem elfogadhatók – áll az államfő indoklásában.
Sólyom László döntése azt eredményezi, hogy a parlament már csak az őszi ülésszak kezdete után tud újra foglalkozni a törvénnyel, így a nemzeti vagyongazdálkodási tanács július 15-re tervezett felállítása bizonyosan elmarad. Elhúzódhat a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. létrehozatala is: a törvény értelmében 2008. január 1-jétől ebbe a szervezetbe vonják össze a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot, a Nemzeti Földalapot és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-t.
A múlt héten elfogadott vagyontörvény tegnap más szervezetektől is kemény kritikát kapott. Neves közéleti személyiségek nyílt levélben arra hívták fel a figyelmet, hogy a törvény alkotmányellenes, súlyosan sérti a közérdeket, és szabad utat nyit a nemzeti vagyon kiárusításához. A levél aláírói – Mádl Ferenc, Zlinszky János, Fábry Sándor, Gazsó Ferenc, Hegedüs Zsuzsa, Mellár Tamás, Osskó Judit, Lányi András, Pálinkás József, Elek István, Derce Tamás, valamint egyetemi tanárok, művészek, országgyűlési képviselők és polgármesterek – azt kérték Sólyom Lászlótól, hogy a vagyontörvényt küldje meg előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz, megengedhetetlen ugyanis, hogy az államháztartás hiányának csökkentése miatt a kormány áruba bocsássa és felélje a nemzeti vagyont. Az aláírók kérésüket azzal indokolják, hogy az új törvény a nemzet vagyonáról szóló döntési jogot a miniszterelnök által kinevezett tisztviselőkre, a kormány irányítása alá eső szervezetre bízza, így a közcélú ingatlanok kiszolgáltatottá válnak a végrehajtó hatalom döntéseinek. Ezzel elhárulnak az utolsó akadályok az állam tulajdonát képező középületek – kórházak, múzeumok, egyetemek, kormányzati épületek –, valamint a stratégiai vállalatok és a Nemzeti Földalaphoz tartozó termőföldek eladásának útjából – mutat rá a nyílt levél, amely szerint a vagyontörvény egy „katasztrofális következményekkel járó kísérlet”.
Hasonló állásfoglalást tett közzé tegnap a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság is. A Bod Péter Ákos volt jegybankelnök által vezetett szervezet ugyancsak a vagyontörvény alkotmányellenességét hangsúlyozza, és azt kifogásolja, hogy az új szabályozás túlzottan bővíti az értékesíthető állami vagyontárgyak körét, ami a nemzeti vagyon felszámolásához vezethet. A neves közgazdászokból álló társaság arra is felhívja a figyelmet, hogy az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás – meglehetősen egyedülálló módon – ezentúl a kormány közvetlen irányításával megy végbe, egy zártkörű részvénytársaság kereteiben.
A most visszaküldött vagyontörvény – különösen az abban foglaltak jelentőségét tekintve – feltűnően hangsúlytalan szerepet kapott eddig a kormányzati kommunikációban. A törvényjavaslat általános és részletes vitájára is éjjel került sor, meglehetősen kevés képviselő részvétele mellett. A törvény jelentősen leszűkítette a kincstári, azaz a kifejezetten védendő állami vagyontárgyak körét, miközben eladhatók lettek a forgalomképtelennek nem nyilvánított műemlékek, kastélyok, minisztériumok, egyetemek és kórházak épületei. Szabadon értékesíthetővé vált a törvény értelmében az állami tulajdonban álló erdő és termőföld is. A vagyontörvény arról is határozott, hogy több mint 30, eddig tartósan állami tulajdonban álló gazdasági társaság állami tulajdonú részesedése is eladható legyen. Így olyan cégek váltak értékesíthetővé, mint a Herendi Porcelánmanufaktúra, a Nemzeti Színház és a regionális vízközmű-társaságok. A törvény egyik legvitatottabb pontja szerint a költségvetési szervek – így egyetemek és egészségügyi intézmények – a jövőben csak fizetés, tehát bérleti díj ellenében kaphatják használatba az államtól az épületeket. A fizetési kötelezettség szakértők szerint megemeli a különféle állami szolgáltatások díját, s ezzel áthárítja a fizetési kényszert az állampolgárokra.