A Wekler-jelenség

Már megint Wekler Ferenc van a sajtócélpontban, örökké piszkálják szegényt. Pedig ő feddhetetlen ember, igaz, három esztendeje 270 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást kapott szőlőtelepítésre (de ezt megmagyarázta), néhány hónappal később pedig húszmillió forintos állami támogatást nyert el terület- és régiófejlesztési célelőirányzat kapcsán. Most borhűtők beszerzésére 18,6 millió forintot kezelhet a leleményes politikus, akinek eddig a következő titulusai voltak: Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, Mecseknádasd polgármestere, a Pécsváradi Kistérségi Önkormányzati Társulás vezetője, az SZDSZ Baranya megyei elnöke, az M6-os autópálya miniszteri koordinátora, amúgy meg az Országgyűlés alelnöke. (Utóbbi helyről egyébként időközben – részint munkássága folytán – kirúgták.) Lehet mondani, Wekler Ferenc jó időben, jó helyen született.
Legutóbb a televízióban láttam: körülbelül úgy beszélt a riporterrel, mintha épp megelőzően rántotta volna ki a gatyájából. Fentről. Ő volt a Wekler Ferenc. A Feri! Aki Tolna megyei szőlőbirtokát nemes egyszerűséggel átírattatta egy jobban csengő borvidék címére, miáltal borai másfélszer annyit érnek, mint megelőzően.
Hogy törpepárttá zsugorodott a Szabad Demokraták Szövetsége, abban jelentős érdemei vannak a Wekler-féle szőlőbirtokosoknak. Akik jókor jöttek, jó időben…
Ha én lennék Kóka Jani, a pártelnök, aki ad valamit a testület megítélésére, úgy vágnám ki Wekler Ferencet a szervezetből, hogy a féknyomai ott maradjanak az átminősített tolnai szőlővidéken. (A reklám után úgyis visszajön.)