Európa kulturális fővárosa: konganak a vészharangok Pécsett

A pécsi Európa kulturális fővárosa elképzelések a napokban kihirdetett Új Magyarország fejlesztési terv projektjei között is szerepelnek. Azonban csak a nyár folyamán készül el az a megvalósíthatósági tanulmány, amely megmutatja majd, egyáltalán megvalósíthatók-e a pécsi projektek. Eközben egyre többen kongatják a vészharangot, hogy a tizenkétmilliárdos Zsolnay-negyed biztos, hogy nem készülhet el 2010-re.

Nem sok változott az elmúlt hónapokban Pécsett: az Európa kulturális fővárosa projekt körül továbbra sincs nyugalom. Az új főigazgató, Mészáros András például a közelmúltban a művészeti igazgató tevékenységét bírálta, mondván, nem ért egyet azzal, ahogyan a direktor az Európa kulturális fővárosa (EKF) kulturális szakértői szervezeteit – még az ő érkezése előtt – összeállította. Mészáros másik többek által kritizált lépése az volt, hogy megfogadtatta a most felállt építészszakmai grémiummal: negatív kritikákat többé nem hoznak nyilvánosságra a programmal kapcsolatban. (Az új direktor nyilván tanult a korábbi főépítész hibájából, akit részben a nyilatkozatai miatt távolítottak el posztjáról – alig néhány nap leforgása alatt.) A főépítész feladatainak egy részét átvenni kívánó Ybl- és Kossuth-díjas építészekből, Munkácsy-díjas szobrászművészből, a régiós építészkamara elnökéből, illetve az örökségvédelmi hivatal vezetőjéből álló konzultációs testület a következő négy esztendőben csak egyeztetett és jóváhagyott véleményt mondhat a projektekről a nyilvánosság előtt. A testület feladata egyébiránt az lesz, hogy javaslataival segítse a főigazgató, illetve két új szakember – az építészeti koordinátor, valamint a beruházások lebonyolításáért felelős munkatárs – munkáját.
Nyári uborkaszezon van Pécsett, ezt jelzi az is, három nap alatt sem sikerült a menedzsmentközponttól választ kapnunk a beruházások előkészítésével kapcsolatos kérdéseinkre. Annyi ugyan nélkülük is tudható, hogy az öt nagy projekt – a hivatalos vélemények szerint legalábbis – elkészülhet 2010-re, ezt alátámasztandó általában az az indok hangzik el, hogy több tervezett beruházás esetében már az engedélyezési tervek elkészítésére is elindították a szerződések megkötésének folyamatát.
Ennek ellenére a Zsolnay kulturális negyedre vonatkozó tervpályázatot még ki sem írták, úgy tűnik tehát, hogy a legnagyobb csúszásban éppen – nemcsak a volumene, hanem a „pécsisége” miatt is – az EKF lelkét adó beruházás van, pedig itt még a gyárat is át kell költöztetni.
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója, Kovács Gyula szerint köztudomású, milyen vita folyik arról, hogy elegendő lesz-e az idő a kulturális negyed megvalósítására. Mint mondja, a gyár átköltöztetésének folyamata már elindult, ami az infrastrukturális feltételek megteremtése után meg is történhet. A költözés három-négy hónapot vesz igénybe, s a legkorábban tavasszal kezdődhet meg. A manufaktúra vezetője leszögezte, a majdani leállás nagy kiesést nem jelent nekik, hiszen a termelés jelentősebb hányadát nem érinti az átalakítás. A pirogránitüzemet azonban igen, amely a kultúrfővároshoz kapcsolódó fejlesztésekhez szolgáltatja majd a kerámiát. Ám ha tartják az ütemtervet, akkor ez sem jelent gondot – véli a vezérigazgató. Kovács Gyula bizakodó: ha időben megérkezik a költözésre szánt 1,2 milliárd, mondja, még csaknem másfél évük marad a negyed felépítésére.
A gondokat növeli, hogy az EKF finanszírozásával sincs minden rendben. A kormány ugyan a közelmúltban beillesztette a támogatandó nagy projektek sorába a programot, de a már korábban megígért ötszázalékos önrész felvállalásán túl nem ad többletet az amúgy Pécsen kívül Szeged, Kaposvár, illetve Eszék kulturális bázisát is megmozgatni kívánó projektre. Az önkormányzatnak így nincs más választása: kénytelen lesz hitelt felvenni a beruházásokra, kritikus magasságba emelve Pécs eddig sem csekély adósságállományát – a jövőt zálogosítva el ezzel.