Mégsem szabadulnak a túszok

Ígéretükkel szemben a tálibok nem engedték szabadon azt a két beteg koreai nőt, akit 19 társukkal együtt tartanak fogva a radikálisok Afganisztán Gázni tartományában. Szombaton a tálibok szóvivője egyenesen azt állította, hogy a nőket elengedték, ám később közölték, a döntésre egyelőre várni kell. A foglyokról való tárgyalások folytatódnak az afganisztáni fegyveresek és a dél-koreai hivatalos személyek között, ám a július 19-e óta tartó túszdráma során eddig csak anynyi történt, hogy a 23 fogolyból kettőt lelőttek az emberrablók. A tálibok azt akarják, hogy a keresztény segélyszervezet munkatársait cseréljék el az ő embereikre, ám ezt a lehetőséget a kabuli kormány viszszautasította.
Az afgán és a pakisztáni vezetés egyetért abban, hogy biztonságuk érdekében az iszlamista erőkkel szemben közösen kell fellépnie a két országnak. Ezt hangsúlyozta a két ország által Kabulban rendezett, vasárnap befejeződött béketanácskozás. Pervez Musarraf pakisztáni elnök tegnap érkezett a helyszínre az afgán és pakisztáni politikusok, valamint törzsi elöljárók alkotta „békedzsirga” utolsó napjára. A pakisztáni elnök egyúttal elismerte, hogy iszlamista fegyveresek tevékenykednek az afgán határ mentén fekvő pakisztáni törzsi területeken, amelyek felett Iszlámábád nem gyakorol ellenőrzést. Hozzátette, hogy a határvidékek „talibanizációja” miatt Afganisztán és Pakisztán nem válhatott a globalizáció haszonélvezőjévé. Musarraf nehéz helyzetbe került, ugyanis míg országában folyamatosak a tüntetések, Washington is egyre kevésbé elégedett a szemében az iszlamista radikálisokkal szemben túlzottan engedékeny elnökkel. Ezért az amerikaiak azt várják Musarraftól, hogy számolja fel a tálib harcosok bázisait, különben az is megtörténhet, hogy ők fogják bombázni Pakisztán törzsi területeit.
A kabuli kormány és a külföldi csapatok ellen harcoló tálibok mindvégig a dzsirga bojkottjára szólítottak fel, azt állítva, hogy a konferencia nem egyéb pénz- és időpocsékolásnál.