Spekuláció vagy környezetvédelem?

Tíz év alatt megtérül a szélerőműbe fektetett pénz, a turbinák mégsem terjednek hazánkban túl gyorsan. A hálózat rugalmatlansága miatt csak korlátozott mennyiségű engedélyt ad ki a Magyar Energia Hivatal, ráadásul sok olyan vállalkozás kapott engedélyt, amelyik aztán nem fogott bele az építkezésbe, s ezzel elvette a lehetőséget ambiciózusabb társaitól.

Idehaza is egyre többen látnak jó üzleti lehetőséget szélerőművek építésében. Ezt jól jelzi, hogy legutóbb Hajdúnánáson épített volna egy gyáli vállalkozó 750 millió forintért szélturbinát, ám az egyetlen hiányzó engedélyt nem kaphatta meg hozzá a Magyar Energia Hivataltól (MEH). Magyarországon jelenleg ugyanis 330 megawatt kapacitásig lehet szélerőműveket felállítani, mert ekkora teljesítményingadozást képes a villamosenergia-hálózat kiegyenlíteni. Ha nem fúj a szél, visszaesik az általa működtetett erőmű teljesítménye, amit a többi áramtermelő egység tartalékából kell pótolni.
A Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy ennek ellenére sok olyan beruházó kapott kvótát, akik aztán valamiért mégsem termeltek energiát. Tóth László szavait alátámasztja, hogy az országban jelenleg 63,275 megawatt áramot állítanak elő szélturbinákkal, holott jóformán mind a 330 megawattra kiadták már az engedélyt. A szakember úgy véli, ez arra utal, hogy spekulálnak a befektetők a kvótával – elképzelhető azonban az is, hogy csak lassan készülnek el az óriási propellerek, ez egyes vélemények szerint akár egy-két évbe is beletelik a szűk gyártókapacitások miatt. Az engedéllyel rendelkező, ám mégsem építő társaságok jól járhatnak, hiszen 2005-ben és 2006-ban is messze a megadott érték fölött adtak be engedélykérelmet a beruházók: míg két évvel ezelőtt 990, addig tavaly 1138 megawatt termelését próbálták elfogadtatni.
Tóth László álláspontja szerint az ország jóval több szélerőművet is elbírna, de ehhez költeni kellene a kiegyenlítő erőművek fejlesztésére. – Ausztriában 800 megawattig adnak engedélyt, nálunk is megérné kiszélesíteni a korlátozást – fejtette ki az elnök. A MEH honlapján közzétett tájékoztatásból viszont az derül ki, hogy ez a szabályozás három-négy évig nem fog megváltozni. A kvótát azért nem lehet emelni, mert a hazai erőműhálózat elavult, és nehezen szabályozható, így nem képes kezelni a nagyobb ingadozásokat. – Gyors indítású gáz-, illetve szivattyús-tározós erőművek építésére lenne szükség – hangsúlyozta Tóth László, ezekkel ugyanis rugalmasabbá lehetne tenni az energiaellátást. – A szélerőművekkel más termelőegységeket nem lehet kiváltani, de a jelenleginél több energiaszükséglet kielégítésére lehetnénk képesek a segítségével – tette hozzá.
A szakember úgy véli, jó befektetés a szélerőmű, mert a legroszszabb kezelés mellett is tíz év alatt megtérül, élettartama pedig 30 év, emellett az állam garanciát vállal arra, hogy megvásárolja az így előállított áramot. Ráadásul – szemben más erőművekkel – üzemanyag sem kell a fenntartásukhoz. A jó üzlet lehetőségét támasztja alá az is, hogy a jó néhány magyar befektető mellett számos külföldi cég is feltűnt már a piacon. Másfél hónapja két német szélenergia-óriás, a Plambeck Neue Energien AG és a GM Umwelt- und Energiewirtschaft GmbH arról számolt be, hogy 365 millió eurót fektetnek be a 2011-ig megvalósuló beruházásba, amely során 260 megawatt teljesítménnyel 130 szélerőművet létesítenek. Ez jelentősen növelné a hazai állományt, amely jelenleg 42 szélturbinát számlál.
Az unió ugyancsak támogatja a szélenergia további térnyerését. Európa energiafüggősége jelenleg is igen nagy, körülbelül 50 százalékos, az előrejelzések szerint 2030-ra ez az arány elérheti a 65 százalékot is, vagyis az áramfogyasztás ekkora hányadát kell majd importálni. Az Európai Szélenergia Társaság közlése alapján 2006-ban már 23 százalékkal nagyobb szélerőművi kapacitás keletkezett, mint 2005-ben. Tavaly a kontinensen összesen 9 milliárd eurót invesztáltak az ágazatba.