Az áfacsökkentés is elmarad

Meghátrált a tegnapi kormányülésen Gráf József agrárminiszter, s több helyszínen is hangoztatott ígéretével szemben nem terjesztette elő a szakmai képviseletek által már több mint egy hónapja kért áfacsökkentési javaslatát – hívta fel a figyelmet Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke. A kormány a szakmai szervezetek szerint is teljesen magára hagyta az állattenyésztőket, s a drágulás által sújtott kis- és közepes keresetű állampolgárokat.

Újra visszatértünk az elmúlt napokban az élelmiszerárak emelkedéséhez, mivel az, amit a legnagyobb ellenzéki párt s a szakmai szervezetek már hónapokkal ezelőtt előre jeleztek, miszerint drasztikus áremelésre lehet számítani, immár bekövetkezett – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Font Sándor fideszes képviselő. Rávilágított arra, hogy a közben eltelt időben – mivel a Gyurcsány-kormányon kívül mindenki érzékelte a helyzet súlyosságát. Ezért úgy a szakmai szervezetek, mint a Fidesz, számtalan problémamegoldó javaslattal álltak elő, amelyeket a kormány sorra figyelmen kívül hagyott, sőt az ellenzéket riogatással vádolta. A kormány ennek megfelelően nem reagált a polgári szövetség javaslatára, hogy adják vissza a termelők földalapú támogatásából idén elvett 25 milliárd forintot, s a hazánkban tárolt uniós intervenciós készletek megtartásáért sem tett semmit. Tegnap pedig Gráf József agrárminiszter már az áfacsökkentési javaslatról is lemondott, és az előző napokban hangoztatott ígéreteivel ellentétben ezt mégsem javasolta a kormánynak – világított rá Font Sándor. A képviselő szerint ezzel a kormány végleg bebizonyította, hogy képtelen saját állampolgárait megvédeni, s a válság idején magukra hagyja a termelőket. Kérdésünkre elmondta, hogy véleménye szerint a kormány csupán a lehető leggyengébb eszközzel igyekezett a termelők segítségére lenni, mégpedig azon uniós jóváhagyásra váró rendeletével, amely hitellehetőséget biztosít a gabonavásárláshoz és -tároláshoz. Mindez – mondta a honatya – csak arra elegendő, hogy az eleve tőkehiánnyal küzdő termelőket, akik a százszázalékos takarmányár-emelkedést képtelenek lesznek áraikban érvényesíteni, végleg tönkretegye.
A kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Gráf József arról számolt be, hogy mivel szerinte az élelmiszerek nem fognak húsz százalékot meghaladó mértékben drágulni, nem javasolta az áfacsökkentést. A héten több rendezvényen még ezzel ellentétes véleményt hangoztatott.
Font Sándorhoz hasonlóan vélekedett Földi Péter, a Tojásszövetség titkára is, aki lapunknak nyilatkozva elmondta: a hitellehetőség csak egy szűk réteget segíthet – s őket is csak akkor, ha érvényesíteni tudják a gabonaárakat termékáraikban –, mégpedig azokat, akiknek a takarmánygyártásban is van érdekeltségük. Tapasztalata szerint a kormány továbbra is csak az ígéreteknél tart a takarmánygondok és az emiatt bekövetkezett élelmiszerár-emelkedések kezelése terén. Hozzátette: a mai napig nem jelent meg rendelet a hatósági díjak ígért csökkentéséről, illetve az agrártámogatások előre hozott kifizetéséről. Ennél nagyobb gondnak nevezte, hogy miközben a takarmányárak drasztikusan emelkedtek, a termelők elestek az eddig megkapott nemzeti támogatásoktól is, mivel azokat a régi felállásban április óta már nem folyósítják, az új támogatási formákat pedig az unió még mindig nem hagyta jóvá. A támogatások elmaradása, illetve a takarmány drágulása a csirke kilójának előállítási költségét eddig mintegy 61 forinttal növelte.
A baromfiárak tekintetében Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke arról számolt be, hogy eddig összességében 19 százalékkal emelkedtek az árak. Ugyanakkor – tette hozzá – az elmúlt két hónapban bekövetkezett gabonaár-robbanás miatt – a szervezet számításai szerint – a baromfitermékeknek újabb, körülbelül húsz százalékkal kellene drágulniuk. Kétségesnek nevezte azonban, hogy a kereskedelmi láncokkal szemben ezt érvényesíteni tudják, ezért a baromfitartók várhatóan ismét átcsúsznak a veszteséges termelés oldalára, s félő, hogy az ágazatban újabb felszámolási időszak következik. Várakozása szerint a külföldi érdekeltségű gabonakereskedelmi társaságok spekulációi miatt az árak akár a tonnánkénti hatvanezer forintot is elérhetik. Rávilágított arra, hogy az elmúlt hónapokban az eladott uniós intervenciós készletek legalább hatvan százalékához ezek jutottak hozzá, s alig pár napos eltéréssel kisebb mennyiségekben óriási haszonnal adják tovább. Ebben – mint mondta – az Európai Bizottság is partner, mivel a tendereken rendre tonnánként 200 euró felett nyilvánít nyertesnek pályázatokat. Ezt az összeget azonban nagy mennyiségek esetében az állattartók már képtelenek megfizetni.
Drasztikus helyzetben vannak sertéstartók is, akik az importsertésdömping miatt nem tudják érvényesíteni megnövekedett költségeiket. Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke szerint a magyar agrárkormányzat gyengének bizonyult, mivel nem tudták elérni, hogy az év elején még hazánkban lévő mintegy kétmillió tonnás készletből a hazai állattartók is vásárolhassanak. Sákán szerint az utóbbi hónapokban kialakult kukoricaárral az unió csaknem 28 milliárdos haszonra tesz szert. Ennek a profithajszának pedig a hazai állattartók az áldozatai. Hozzátette: a mostani takarmányárak miatt jövőre a legrosszabb esetben akár egymillióval is csökkenhet a sertésállomány.