Az Új Rend polgára

Nem tetszik Gyurcsány beszéde. Egyik sem. Viszont nem fogadok nyelvészeket meg pszichológusokat, hogy tudományosan bizonyítsam be, a miniszterelnök rögeszmés és kárára van az országnak. Annyit elöljáróban, hogy Gyurcsány Ferenc szeret a tűzzel játszani. Már egyszer elárulta az Egy ember, egy program óriásplakátnál a hitleri propagandaeszközökhöz való beteges vonzódását. Védhették a csókosai, ahogy akarták, ez nem változtatott a lényegen: aki ezt a jelszót elolvasta, annak sajnos a Führer képe ugrott be. Ha tetszik, ha nem. Ha ez viszont a jobboldal beteges képzelgése, akkor mivel magyarázzák Gyurcsány Ferenc legújabb nyelvi leleményét, az Új Rendet? Az Új Rend az NSDAP, azaz a hitleri Nemzetiszocialista Párt újságja, amelyért a kádári időben igen komoly büntetések járták. Ez a Neue Ordnung lett Gyurcsány legújabb szlogenje. Ha a miniszterelnök kiváló tudója annak, ki náci, ki fasiszta, aki a zsidókat a Duna-partra terelgetné, akkor minimum tisztában kell lennie azzal, hogy az Új Rend mint kifejezés Európa-szerte szégyenszemre így foglalt. Tételes dicsérete Hitlernek, náci jelképek árusítása, bajtársak toborzása, a második világháború sajátos értelmezése, zsidózás, a nemzetiszocializmus és Hitler Adolf feltétel nélküli éltetése. Ez az Új Rend.
A tűzzel való játszadozás azért kihívó pimaszság, mert a miniszterelnök gátlás nélkül fasisztázik, nácizik, antiszemitázik, ezek szerint teljesen alaptalanul, hiszen a jelek szerint maga sem tudja, mikor, mit beszél. Ahol az élettér és az éceszgéber a fasizmus előszobái, ott az Új Renddel való operálás mi lehet? Egyébként esedékes beszédét a frakció előtt, a nagyközönség elé lehet engedni, mert a szokásos közhelyeken és átkokon kívül mást nemigen tartalmazott.
Azaz valamiféle militáns fenyegetés beárnyékolta a háttérben a mondanivalót, csodálom is, hogy Szabó Zoltán nem vette ezt észre. Mind a beszéd, mind a Népszabadságnak adott interjú bőven tartalmazta ezeket.
A miniszterelnök harcot emleget. Ez bármilyen békés céllal történjék, senkiben nem ébreszt jó emléket: harc a békéért, harc a reakció, a kulákok, az ellenforradalmárok ellen. A „kényszerítés”, „követelés”, „végrehajtani”, „vízió”, „rendet teszünk”, „fenntartjuk a rendet” nem igazán sugall békességet a polgároknak. Jól hallották, a polgároknak, mert Gyurcsány Ferenc leleménye határtalan. Felfedezte és lenyúlta magának a lakosság és jobbos fasiszták helyett a polgárokat, akikkel meg kell teremteni a „polgári felelősség kultuszát” és „be kell tartani a közös normákat”. Eddig úgy tudtam, hogy a Fidesz rútul kisajátította a kokárda mellett a polgár megszólítást, holott ehhez nem volt joga – így a szocik. Most fordult a kocka, Gyurcsány polgározik, és azért ez egészen más. Egyet is értünk vele, tartsuk be a közös normákat, és teremtsük meg a polgári felelősség kultuszát. Ne vegyünk áron alul gyárat, ne simliskedjünk nem létező cégekkel, ne találjunk gyerekeket az utcán, ne hazudozzunk titokban, sem nyilvánosan, ne engedjük meg, hogy haverunk öccse, bátyja, sógora, ángya, a miniszterem menyasszonya, férje utazgasson, koccintgasson. Ne engedjük, hogy milliárdos sikkasztók noteszában szerepelgessünk, hogy olyan országgal üzletelgessünk, ahol még mindig működik a nyilvános kivégzés, nézzünk szembe legalább azzal, hogy az ifjú baloldal is kitermel néhány sikkasztót magából.
Gyurcsány Ferenc természetesen egyetlen percig sem veszi komolyan, amiket ájtatosan összehord, mert ha komolyan venné saját szavait, már régen otthagyta volna a miniszterelnöki széket.