Harc az „aranyrészvényért”

Lényegi eltolódás nem várható a pártok közti erősorrendben a következő radában sem – állapítják meg a közvélemény-kutatásokra hivatkozva a szakértők. Mint Igor Sevirjov belpolitikai elemző, újságíró fogalmaz: ez semmiképp sem indokolja az előre hozott választásokat. Nem is ez a fő cél, mert ez a voksolás is csak hosszabb távú hatalmi játszma része – teszi hozzá.
Az már most egyértelmű, hogy a Régiók Pártja nyer, s Viktor Juscsenko nyílt agitálása ellenére a „narancsosok” csatája is eldőlt már augusztusban Julija Timosenko Blokkja javára. Az sem új elem – véli Sevirjov –, hogy a két fő tábor kiegyensúlyozott erőviszonyai mellett a kormányalakítás igazából azon dől el, melyik párt s milyen eredménnyel lesz a negyedik befutó, esetleg befér-e még a parlamentbe egy ötödik erő is. Biztosnak látszik a „kék-fehér” koalíciót erősítő kommunisták helye, s esélye van még Litvin Blokkjának. Úgy tűnik – jegyzi meg az elemző –, hogy „aranyrészvényét” mindegyik erő minimum a parlamenti elnöki székre szeretné beváltani.
Mindez Sevirjov szerint a bizonytalanság mélyülését vetíti előre, s vereségük esetén az elnök mögött álló erők mindent el fognak követni a következő rada és a kormány megalakulásának, működésének megakadályozásáért, megnehezítéséért. Nem kizárt ez esetben a választások tisztaságának megkérdőjelezése – ezt már most megpendítette a kijevi amerikai nagykövet –, így ismét a bíróságokon folytatódhat a hatalmi játszma. Mint az elemző rámutat, a választások utáni parti bizonyos lépései már most mindkét oldalon kirajzolódnak. A „narancsos” tábor a hatalmi ágakon belüli viszonyt ismét az elnök javára eltoló népszavazásra készül, míg a „régiósok” olyan ellenrefe-rendumra gyűjtenek aláírásokat, amelyiken az orosz nyelv hivatalossá tételéről, Ukrajna blokkokon kívüli státusának megerősítéséről (lényegében a NATO-tagság elvetéséről), s arról szavaztatnák meg az embereket, hogy a régiók adminisztrációinak vezetőit ezentúl ne az elnök nevezze ki, hanem válasszák meg őket.
Az elemző szerint ebből is látszik, hogy az ukrán közélet egészségtelen átpolitizáltsága nem fog csökkenni. Ennek köszönhető véleménye szerint az is, hogy az elitből egyébként kiábrándult lakosság szeptember végén is nagy számban járul majd az urnákhoz. S hogy nem kell gyorsan megismételni e kampányt, az csak annak köszönhető – jegyzi meg szkeptikusan Sevirjov –, hogy az alkotmány értelmében idő előtti választás után egy éven belül nem lehet újabbat rendezni.