Jövőre is folytatódik a leszakadás

Jövőre eléri a 4,5 százalékot az éves infláció, amit Veres János tegnapi bejelentése szerint 2,8 százalékos gazdasági növekedés és 4,1 százalékos államháztartási hiány kísér. A pénzügyminiszter által ismertetett adatok azt jelentik, hogy a közép- és kelet-európai új uniós tagállamok közül – az ez évihez hasonlóan – jövőre is a magyar gazdaság fejlődik a leglassabb ütemben, s a 27 tagú EU-ban továbbra is nálunk lesz a legmagasabb deficit.

Hiába növelték jelentősen az adó- és járulékemelések a költségvetés bevételeit, a 2005-ös, a tavalyi és az idei évhez hasonlóan jövőre sincs nagy veszélyben hazánk utolsó helyezése az államháztartási hiány tekintetében. Mindezt magas infláció és a gazdaság igen lassú fejlődése kíséri, azaz Magyarország jövőre sem tud lépést tartani az uniós átlaghoz felzárkózó közép- és kelet-európai uniós tagállamokkal. Amennyiben idén és jövőre a Veres János pénzügyminiszter által tegnap ismertetett makrogazdasági folyamatok valósulnak meg, akkor Szlovénia, Csehország és a tavaly elénk kerülő Észtország után idén Szlovákia is megelőz minket az egy főre eső GDP tekintetében, 2009-ben pedig várhatóan Litvánia és Lettország is hazánk elé kerül a versenyben.
*
A jelenleg érvényes előrejelzések értelmében így két év múlva a 2002-ben még éllovasnak számító Magyarországot már hat versenytárs előzi meg.
A jövő évi költségvetést megalapozó fő számokról Veres János tegnap elmondta: az idei évre várható 2,2 százalékos növekedés után jövőre a pénzügyi tárca 2,8 százalékos bővülési ütemmel számol. Ez mindkét évre vonatkozóan a leglassabb ütemű gazdasági növekedést jelenti a tíz új uniós tagország közül. Figyelemre méltó, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) mindezek alapján nem tarthatta reálisnak Gyurcsány Ferenc korábbi előrejelzését, júliusban ugyanis a miniszterelnök 3–3,5 százalékos jövő évi gazdasági növekedést prognosztizált. Az infláció tekintetében a PM a korábban közölteknél most rosszabb adatokkal számol. Az idei költségvetést a tárca 6,2 százalékos inflációra tervezte, az inflációs prognózist később azonban 7 százalékra emelte. Veres János tegnapi bejelentése szerint azonban ez a pénzromlási ütem sem lesz tartható, miután az idén várhatóan 7,5 százalékra kúszik fel az éves átlagos fogyasztóiár-emelkedés. A tárca nemcsak az idei, de a jövő évre is emelte inflációs prognózisát: a konvergenciaprogramban lefektetett jövő évi 3,5 százalékos pénzromlással szemben az új prognózis már 4,5 százalékos áremelkedéssel számol.
A megszorítások nyomán meglóduló és alultervezett infláció jelentősen segíti az idei költségvetést: a pénzügyminiszter közlése értelmében a vártnál magasabb pénzromlási ütem mintegy 25 milliárd forintos pluszbevételt hoz az idén a konyhára, más elemzői számítások azonban ennél lényegesen nagyobb, 80-90 milliárd forintos többletbefizetést tulajdonítanak az idei magas inflációnak. Tény, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adók mennyiségét 2792 milliárd forintban határozta meg az idei büdzsé, ám a PM legújabb előrejelzése már 2920 milliárd forintról szól.
Az államháztartás GDP-hez mért eredményszemléletű hiánya a tervek értelmében az idén 6,4 százalék, jövőre pedig 4,1 százalék lesz. Veres János elmondása szerint ebben az évben összesen 186 milliárd forintnyi pluszbevétel keletkezik a büdzsében, ami elsősorban a vártnál több adóbefizetésnek köszönhető. Társasági adóból, áfából és személyi jövedelemadóból 93 milliárd forintos pluszbevételre számít a pénzügyi tárca, míg a tb-alapoknál és az elkülönített állami pénzalapoknál ugyancsak 93 milliárd forintos többlet valószínű. A jelentős pluszpénzt a kormány a nem várt vagy legalábbis ennek minősített kiadásokra költi el. A kabinet a MÁV részére 60 milliárd forintos többlettámogatást nyújt, ami Veres közlése értelmében döntően „a nem annyira kedvezményes hitelek” visszafizetését szolgálja. A központi egyensúlyi tartalék visszapótlása 30 milliárd forintot emészt fel, az elvárt adó első félévi bevételkiesését ugyanis innen fedezte a PM. A kockázati tartalék növelése 40 milliárd forintos pluszkiadást, a többletnyugdíj pedig 34 milliárd forint extrakifizetést jelent, ami körülbelül 2 százalékos emelésnek felel meg. A tervezettnél magasabb nyugdíjkiadást a felpörgő infláció magyarázza, hiszen az adó- és hatóságiár-emelések nyomán az időskorúak megélhetése az idén várhatóan 10 százalékkal kerül többe, mint egy évvel korábban.
Az államadósság változatlanul emelkedik: a költségvetés adóssága augusztus végén elérte a 15 563 milliárd forintot, ami januártól számítva 857 milliárd forintos növekedésnek felel meg. Az adósság kamatterhe múlt hónapban 103 milliárd forintot emésztett fel, az egész idei évre pedig 972 milliárd forintos kamatkiadásra számít a pénzügyi tárca.
Szijjártó Péter Veres János sajtótájékoztatójára reagálva kijelentette: a sajtótájékoztatónak semmi értelme sem volt, hiszen nem a pénzügyminiszter távozásának bejelentésével ért véget. Holott – mint mondta – a lemondás lenne az egyetlen elfogadható lépés a részéről, hiszen mind külföldön, mind belföldön elvesztette a hitelességét.
Veres hazugságaival, a magyar gazdaságról szóló valós adatok eltitkolásával és hamis adatok nyilvánosságra hozásával már rengeteg kárt okozott a magyar gazdaságnak – hangsúlyozta a Fidesz szóvivője. – A miniszter hitelessége kül- és belföldön egyaránt elveszett – mondta.
Kijelentette, a belföldi hitelvesztésnek az az oka, hogy ő is részese volt annak a csapatnak, amely eltitkolta az emberek elől a gazdaság valós helyzetét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a köztársasági elnököt is átverte, ugyanis amikor Sólyom László jelentést kért a magyar gazdaság helyzetéről, akkor a kormány olyan dokumentumot adott át neki, amelyik eltitkolta a valós helyzetet, s hamis adatokat közölt. De nemcsak belföldön, hanem külföldön is elvesztette a hitelét, hiszen az EU különböző tisztségviselői minden bizonnyal hosszasan tudnának mesélni arról, milyen változáson mentek keresztül a magyar gazdaság állapotáról szóló mutatószámok – utalt rá a képviselő.