Küszöbön a BKV-sztrájk?

Bár közeledtek az álláspontok, lapzártáig nem született megállapodás a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) menedzsmentje és a szakszervezetek között, így tegnap este valószínűnek látszott a holnapi fővárosi sztrájk.

A cég a hét végi tárgyalások során is tartotta pénteken tett ajánlatát, miszerint az eddigi 15 ezer forinton felül október 1-jétől 5600 forinttal kapnának többet a BKV dolgozói, amelyet jövő év január 1-jétől további 7500-zal emelnének meg. Ez idén négy hónapra körülbelül 2,5, 2008-ban pedig újabb 3 százalékot jelent. A szakszervezetek ugyan tárgyalási alapnak nevezték a javaslatot, nem mozdultak el hatszázalékos béremelési igényüktől, és egyértelművé tették a cégvezetés számára, nem kívánnak engedni a munkavállalók szociális juttatásaiból. Az érdekvédők igényének alig felét kitevő ajánlatát a menedzsment ugyanis a kollektív szerződésben rögzített különböző egyéb juttatások átcsoportosításával, megvonásával teremtette volna meg. Úgy tudjuk, szóba jött a napi húszperces pihenőidő eltörlése és a karácsonyi negyvenkétezer forintos étkezési utalvány hétezer forinttal való csökkentése is.
Elmozdulás történt a sztrájk alatti elégséges szolgáltatások kérdésében, bár megegyezés ezen a téren sem született. A cégvezetés csúcsidőben 66, azon kívül 50 százalékos minimális szolgáltatást javasolt legutóbbi, csúcsidőben 75, csúcsidőn kívül 60 százalékos elképzeléséhez képest. A szakszervezetek nem fogadták el a javaslatot, és továbbra is kitartanak az általuk szorgalmazott, a metró, a HÉV és a fogaskerekű esetében 20 százalékos elégséges szolgáltatás, a busz, a villamos és a troli esetében pedig az óránként indított járatok mellett.
*
A munkavállalói érdekképviseletek korábban nullaszázalékos járatsűrűségre tettek javaslatot.
Az elégséges szolgáltatásokról ma kora reggel folytatódnak a tárgyalások, hiszen ha lapzárta után sem születik bérmegállapodás, fel kell készülni a sztrájkra, amit holnap üzemkezdettől délután egy óráig hirdettek meg a szakszervetek. Az előzetes bejelentések szerint a munkabeszüntetésben a közlekedési társaság dolgozóinak kétharmada venne részt, ígérete szerint a BKV eltekint külsős járművezetők, azaz sztrájktörők igénybevételétől. Az álláspontok közötti távolság ellenére nem lenne meglepő, ha végül követelésükhöz képest sokkal roszszabb ajánlatot elfogadva az utolsó percben az érdekképviseletek lefújnák a sztrájkot. Így tettek a közszféra, a vasutasok vagy többször éppen a BKV-dolgozók érdekképviseletei is, akik 1993-ban sztrájkoltak utoljára.
Az már biztos, hogy a munkavállalói oldal kezdeményezése ellenére ma mégsem ül össze az Országos Érdekegyeztető Tanács. Az érdekvédők úgy látták, azzal, hogy a BKV sztrájktörőket akart alkalmazni, súlyosan sérültek az alkotmányban biztosított alapvető munkavállalói és szakszervezeti jogok.