Nemzeti park a határokon át

Három szomszédos állam elnöke találkozott tegnap a Baranya megyei Kölked határában, a Duna–Dráva Nemzeti Parkban, hogy az Európa egyik legnagyobb vizes élővilágrendszerén létrehozandó közös természetvédelmi területről tárgyaljanak.

Egy Duna menti – a horvát Észak-Baranyát, a szerb Bácskát és a magyar Béda-Karapancsát is magában foglaló –, határokon átnyúló természetvédelmi régió létrehozását szorgalmazta tegnapi baranyai találkozóján a magyar, a horvát és a szerb köztársasági elnök.
A három államfő által meglátogatott területre az élőhelyek rendkívüli változatossága jellemző: a nyílt folyómeder ugyanúgy megtalálható itt, mint a száraz rét vagy a sásos vegetáció. A magyar Alsó-Duna-völgy vidéke hasonló adottságokkal bír, mint a szerb és a horvát Felső-Duna völgye: viszonylag nagy hullámterekkel, azokat meg-megszakító holtágakkal, belső tavak maradványaival, illetve érintetlen ártéri erdőkkel találkozhatunk.
Az állatvilág is szinte ugyanaz: a Duna–Dráva Nemzeti Parkban, a Kopácsi-réten vagy a Gornje Podunavlje Sepicel Nature Reserve területén csaknem nyolcvan pár rétisas és majd száz pár fekete gólya fészkel. Ezzel az egyelőre csak a tervekben létező közös természetvédelmi terület adja a legjelentősebb közép-európai populációját ezen madaraknak. A hármas elnöki találkozó céljaként a megbeszélés előtti sajtótájékoztatón Sólyom László az ökológiai szempontoknak megfelelő fejlesztések összehangolását jelölte meg. Mint mondta, nem csupán hagyományos természetvédelemben gondolkodnak, de hangsúlyt fektetnek a növény- és az állatvilág megőrzése mellett a turizmusra, illetve a vízvédelemre is. Hozzáfűzte, nemcsak azt szeretnék, hogy a szarvasok vagy a gólyák közlekedhessenek szabadon, hanem azt is, hogy a nemzetek lakói is ugyanezt tehessék – a korábbi háborús övezet pedig a bizalom szférájává váljon.
Stipe Mesic, a Horvát Köztársaság elnöke a vízminőség védelmének fontosságát emelte ki, s úgy vélte, a három elnök kezdeményezése is bizonyítja az európai egység fontosságát. A szerb államfő, Borisz Tadics a találkozót a szomszédos országok lakóinak szóló üzenetként értékelte, amellyel megmutatják, hogy együtt képesek megvalósítani egy határokon átnyúló területi egység természetvédelmi programját. A szerb elnök háromoldalú megállapodásra is javaslatot tett, amely szerint természeti csapások esetén Magyarország, Horvátország és a Szerb Köztársaság a jövőben kölcsönösen nyújtsanak segítséget egymásnak.