Nyilvánossá kell tenni a vevők listáját?

Bár az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-nél legutóbb azt közölték: nem hozhatják nyilvánosságra a Földhitel- és Jelzálog Bank Nyrt. ötvenszázalékos részvénycsomagjából részesedők névsorát, Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos és a Társaság a Szabadságjogokért szerint viszont közérdekű adatokról van szó.

A Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) Nyrt. még állami kézben lévő ötven százalék plusz egy szavazatot érő részvénycsomagjának tőzsdei privatizációja után mind Veres János pénzügyminiszter, mind pedig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. azt ígérte, nyilvánossá teszik a részesedéshez jutók listáját. Kedden az ÁPV-nél már azt közölték, hogy csak az öt százalékon felüli tulajdonosok nevét közölhetik, de ez is a részvénykibocsátó, vagyis az FHB feladata és kötelessége.
– Az egy dolog, hogy mit köteles tenni, de ha az állam a tulajdonát értékesíti, az közérdekű adatnak minősül – fogalmazott lapunk kérdésére Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. Hozzátette, ez csak abban az esetben nem nyilvános, ha üzleti titokként kezelik a kérdést, véleménye szerint azonban a befektetők kiléte nem ez a kategória.
*
Péterfalvi Attila elmondta, a közérdekű adatszolgáltató – jelen esetben az ÁPV – köteles lenne kérés nélkül is nyilvánosságra hozni az adatokat, de kérelem esetén ezt 15 napon belül meg kell tenniük – vagy 8 napon belül el kell utasítaniuk a kérelmet.
Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő egyesület munkatársa is egyetértett az adatvédelmi biztossal. Ő is úgy látja, hogy az ÁPV kötelezettsége lenne az adatok közlése. Kifejtette, hogy az adatvédelmi törvény és a polgári törvénykönyv rendelkezései szerint nem minősülhet üzleti titoknak semmilyen olyan adat, amely a költségvetést érinti. Kiemelte, hogy ez a jogszabály teljesen független a nyilvánosan működő részvénytársaságok szabályozásától.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) is szeretné megismerni az új tulajdonosok kilétét, ezért levélben fordult az ÁPV-hez. A szervezet elnöke, Dióslaki Gábor a távirati irodának adott nyilatkozatában arra utalt, hogy a TEBÉSZ 2004-ben pert nyert az ÁPV ellen, miután a vagyonkezelő a Forrás Rt.-be apportált cukorgyári részvények árát firtató kérdésükre megtagadta a választ, üzleti titokra hivatkozva. Akkor a bíróság azzal indokolta döntését, hogy az állami vagyont kezelő szervezet üzleti titokra hivatkozással nem tagadhatja meg közérdekű adat közlését. Mint ismert, nemrégiben a TASZ és az Index nyert pert Kóka János gazdasági miniszterrel szemben a Hankook-szerződések nyilvánossá tétele kapcsán.
Mindezek ellenére Oravecz Péter, az ÁPV szóvivője a Magyar Nemzetnek annyit mondott, nem változott az álláspontjuk a listát illetően. Továbbra is a tőkepiacot szabályozó törvényt kívánják alkalmazni, amely a befektetők érdekét védi. Az FHB-nál szintén azt közölték, addig nem adnak tájékoztatást, amíg valamelyik részvényes nem éri el az ötszázalékos részesedést. Ekkora hányadot azonban egyik befektető sem szerzett a tranzakció során, a korábbi közlések szerint a tucatnyinál több hazai és körülbelül ugyanennyi külföldi intézmény egyenként 2-3 százaléknyi tulajdonrészhez jutott.

Nyilvánossá válhatnak a szerződések. A szeptember 24-i másodfokú tárgyaláson eldől, nyilvánosak-e a Mátrai Erőmű és a Dunamenti Erőmű privatizációs szerződései. A pert még tavaly a Manager Magazin és a Társaság a Szabadságjogokért indította az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. ellen, nyáron pedig már első fokon a magazinnak adott igazat a bíróság. A két erőművet még a Bokros-csomag részeként értékesítették 1995-ben, de azok máig vitatott – garanciákat és kötelezettségeket rögzítő – szerződéseit azóta sem hozták napvilágra. Vásárhelyi István, az ÁPV korábbi elnöke még februárban azt mondta lapunknak, „ezek a magánjogi szerződések olyan kitételt is tartalmaznak, hogy az abban foglalt üzleti titkok csak a felek közös akaratával hozhatók nyilvánosságra”.