Skandinávia is az Arktiszra figyel

Az orosz vezetés nemrégiben szimbolikus tengerfenéki zászlókitűzéssel jelentette be igényét az Arktisz jelentős hányadára. A kérdésnek azonban nem csak nagyhatalmi relációban van jelentősége, a skandináv országok sem akarják parlagon hagyni saját „tortaszeletüket” az Északi-sarkvidéken.

(Järfälla)
Bár Moszkva lépésének súlyát Washingtonban azzal igyekeztek kicsinyíteni, hogy a nyugati világban is figyelnek a sarkvidékre, arra az egyik legjelentősebb védelmi és nemzetbiztonsági területen mozgó skandináv multinacionális cég, a svéd Saab hívja fel a figyelmet. Az egykor repülőgépgyártással induló vállalat a hét végén ünnepelte hetvenedik születésnapját, és az ebből az alkalomból tartott tájékoztatóján Ake Svensson vezérigazgató is jelentőségteljes utalást tett a „sarki kérdésre” a cég fejlesztési központjában, a Stockholmhoz közeli Järfällában. Míg azonban a hírek többsége a kontinentális talapzatban fellelhető energiakincsekre hívja fel a figyelmet, a saját profitját megbízható stratégiai elemzésekre alapozó cég vezetője kiemelte, hogy a sarki jégsapka visszahúzódásával egy új, Ázsia északi partjai mentén folyamatosan nyitva álló hajózási útvonal létrejöttével kell számolni a nem túl távoli jövőben. Márpedig errefelé lényegesen rövidebb idő alatt lehetne a Távol-Keletre jutni, ami azonmód felveti az új útvonal feletti ellenőrzés kérdését is, annak biztonságpolitikai, védelmi következményeivel egyetemben.
A Saab – amely szerint a XXI. században nem a határokat kell megvédeni, hanem az útvonalakat, vagy ahogy ők fogalmaznak, az „áramlásokat” kell őrizni – maga is érdekelt a sarki kérdésben. Norvégiával együttműködve kutatja a selfben lévő természeti kincsek hatékony kiaknázásának lehetőségét.
Norvégiában már az elmúlt néhány év elemzéseiben is arra hívták fel a figyelmet, hogy a „fősodrú biztonságpolitika” divatos hangsúlyaival (terrorizmus, Közel-Kelet, Közép-Ázsia) szemben a hagyományos hatalmi szembenállásból továbbra is származhatnak kihívások. Ezeket táplálja az is, hogy a másutt bekövetkező nyersanyagéhség arra kényszerítheti a nemzetközi tényezőket, hogy a sarkvidék nehezen hozzáférhető kincsei felé nyújtsák ki a kezüket. Az arktiszi kontinentális talapzatban a technológiai korlátok miatt eddig kiaknázatlanul fekvő természeti erőforrások új konfliktusok forrásai lehetnek.

Gripen-ambíciók. A Saab hetvenedik születésnapja alkalmából a repülőgépgyárnak helyt adó Linköpingben elhangzott: a csehországi Gripen-ügylettel kapcsolatos vizsgálatban minden dokumentumot átadtak az ügyészségnek. A cég szerint azokban nincs rájuk nézve terhelő adat. A Saab további megrendelésekben reménykedik, így meghívást kapott „korunk vadászgépüzletére” a 126 gépre vonatkozó indiai beszerzési eljárásra. (Z. G.)