Szívbeteg piacok a hitelválság után

Infarktuson esnek át a piacok az amerikai hitelválság nyomán, ha nem cselekszünk, a beteg meg fog halni – áll a Financial Times brit napilap tegnapi elemzésében, amely a gazdasági hullámvölgy lehetséges hatásaival foglalkozik, s idézi a Gazdasági és Együttműködési Tanács (OECD) lesújtó megállapításait. A szervezet legfrissebb jelentése ugyanis úgy fogalmaz, hogy a válság az egész világgazdaság növekedését lelassítja, mivel az USA-ból induló negatív folyamatok hatása „hosszabb ideig, s nagyobb mértékben fog érvényesülni, mint az eredetileg várható volt”. Az OECD szakértői szerint jobb piaci szabályozás szükséges, hogy kezelni lehessen az amerikai ingatlan- és hitelpiacon kialakult aggasztó helyzetet.
– A kilátások kevésbé rózsásak, és sokkal bizonytalanabbak – szögezi le az elemzés, amely lefelé módosította a világ hét legerősebb gazdaságának GDP-fejlődésére vonatkozó előrejelzését is. A lassulás elsődleges okát a válság nyomán kialakult keményebb hitelezési feltételekben jelölték meg a szakemberek, akik hangsúlyozzák: a központi bankok helyesen, időben és megfelelő erővel reagáltak a krízis kitörésekor. Az OECD elemzői úgy ítélik meg, hogy ezzel sikerült kordában tartani a pénzügyi folyamatokat, és elősegíteni a kockázatok szükséges újraárazását. Ugyanakkor felhívják a figyelmet a spekulatív alapok által is ellenőrzött amerikai másodlagos jelzálogpiac ellenőrizetlenségének veszélyeire és szabályozatlanságára, és a szektor erőteljesebb felügyeletét tartják szükségesnek. A Financial Times által megszólaltatott befektetési szakértők szerint a tőkepiacok kritikus időszak előtt állnak, mert most derül ki, hogy a hitelválság okozta „szívinfarktust” miként vészelik át. Szakértők szerint a következő hat hét dönti el, sikerül-e átárazni a jelzáloghitelek valós kockázatát, mert ellenkező esetben „a beteg meg fog halni”. A brit lap szerint a pénzügyi rendszereket megbéníthatja a hitelválság okozta óriási veszteség, illetve az ennek nyomán kialakult bizalmatlanság. A bankközi piacokon ezért megnőttek a kölcsönök kamatai, amelyek az 1998-as pénzügyi válság óta nem álltak ilyen magas szinten. A cikk kiemeli, hogy az amerikai szövetségi központi bank (Fed) és az Európai Központi Banktól eltérően a nagy-britanniai jegybank, a Bank of England még nem avatkozott közbe, s nem állt elő válságkezelési megoldásokkal.