Szokatlan külügyminisztériumi eljárás

Az Antall-, a Horn-, az Orbán- vagy a Medgyessy-kormány idején nem fordult elő, hogy a Külügyminisztérium belpolitikai állásfoglalásra kényszerítette volna hazánk nagyköveteit. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt ez a szokás megváltozott: a tavalyi őszi zavargások, az október 23-i rendőri atrocitások, illetve a Parlament előtti kordonbontás után most a Magyar Gárda ügyében kérik a misszióvezetőktől az események kívánatos kommunikációját.

A nagyköveteknek ugyan a mindenkori kormány álláspontját kell képviselniük, de nyolcéves nagyköveti megbízatásom idején ehhez hasonlót nem tapasztaltam – reagált lapunk megkeresésére Schmitt Pál, a Fidesz európai parlamenti képviselője arra, hogy a Külügyminisztérium a Magyar Gárda ügyében tájékoztatást küldött a misszióvezetőknek. „A nagyköveteknek a külpolitikai prioritásokat kell képviselniük, így tettem én is például az EU- és a NATO-csatlakozást illetően és a külföldön élő magyarokat érintő ügyekkel kapcsolatban is. Több kormányt is szolgáltam nagykövetként, de sosem szólítottak fel bennünket arra, hogy belpolitikai ügyekben állást foglaljunk” – fejtette ki Schmitt Pál, aki hazánk madridi és svájci nagykövete volt.
A nagykövetnek a kormány álláspontját kell képviselnie – fogalmazott Balázs Péter is, Magyarország Dániában, majd Németországban szolgált nagykövete. Mint mondta, a misszióvezető megpróbálhat felülemelkedni a kormányon, de a nagykövettől nem várható el, hogy a hazai ellenzéki pártok álláspontját is ismertesse.
A berlini külügyi tárca ügyeletes referense lapunk kérdésére válaszolva elmondta, Németországban a köztársaság jelentős belpolitikai fejleményeiről és eseményeiről a német diplomáciahálózat igyekszik tartózkodó hangnemben informálni a külföldet.
Mint arról az MTI beszámolt, a magyar külügyi vezetés arra kérte a misszióvezetőket, hogy a Magyar Gárdával kapcsolatban a tájékoztatásban szereplő szempontok alapján folytassanak beszélgetést a fogadó ország illetékeseivel, és erről jelentsenek.