Vele ugyan a titokminiszter személyi titkára, egy hölgy beszélt, aki hangot adott nemtetszésének, amiért az internetes újság „nehéz helyzetbe” hozta Szilvásy két egykori munkatársát, Alács Tibort és Rákosi Ferencet. „Anélkül jelentettük meg az interjút, hogy előzőleg velük konzultáltunk volna. Jeleztem, hogy interjút közöltünk az interjúalany véleményével, de amennyiben a két munkatárs válaszolni akar az interjúban megjelent, őket érintő mondatokra, természetesen helyt adunk nekik. (Mindeddig nem jelentkeztek.) Ezután hangzott el a kérdés, amelyet jól ismertem még a 80-as évekből (…): A cikk, az interjú milyen körülmények között született? (…) Amikor a vonal másik végén a hölgy megkérdezte, vajon Topolánszky kezdeményezte-e az interjút, beérte válaszommal: »Nem, mi kerestük fel, és némi habozás után hajlandó volt nekünk interjút adni.«”
*
Mintha Szilvásy azt gyanítaná, hogy valamelyik titkos jobboldali központból telefonon érkezett az utasítással, Topolánszky fog interjút adni (vele
ők már levajazták), nekünk itt a szerkesztőség-
ben semmi dolgunk nincs, mint a megrendelést teljesíteni.
Pedig a titokügyek gazdájának nyilván vannak eszközei, hogy az ilyesminek utánanézzen, noha nagyon rosszul tenné, ha velük élne is. (Elgondolkodtató, hogy engem is a mobilszámomon hívtak, holott soha nem adtam meg a titkárságnak. Igaz, Szilvásy beosztottja ezért elnézést kért). (…) Időközben Szilvásy miniszter az MTI-nek tagadta, hogy a hvg.hu-nak tett kijelentései miatt megfenyegette volna volt beosztottját, Topolánszky Ákos egykori helyettes államtitkárt. Nagyon remélem, hogy ezek után a személyi titkár »őszinte érdeklődését« nem fogja cáfolni…”
katona
Lövöldözésben sérült meg több katona az amerikai hadsereg bázisán
