Bakonyi kiszorítósdi és az uniós pénzek

Kiszorult a helyi jobboldal a berhidai székhelyű Bakony–Balaton Keleti Kapuja elnevezésű akciócsoportból is, amely a 2007-től 2013-ig lehívható mintegy 1,5 milliárd forint összegű európai uniós Leader-támogatás elosztásáról dönthet – állítja több helyi jobboldali politikus. Rövid időn belül ez már a sokadik aggályos eset, a Leader-akciócsoportok megalakulásával kapcsolatban korábban más megyékben is hasonló problémákról adtunk hírt. Az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes szerve közben mindenkit azzal nyugtat, hogy semmi sem dőlt el, s minden, a feltételeknek megfelelő jelentkező pályázhat majd.

Várpalotát kihagyva, a helyi önkormányzat megkeresése nélkül alakult meg a térségben a berhidai székhelyű Bakony–Balaton Keleti Kapuja elnevezésű akciócsoport, amely a 2007-től 2013-ig lehívható mintegy 1,5 milliárd forint összegű európai uniós Leader-támogatás elosztásáról dönthet – értesült lapunk több érintett helyi politikustól. A szóban forgó csoport négy Veszprém megyei kistérség területén jött létre. Szabó-Bátor Tamás független képviselő, a várpalotai önkormányzat városfejlesztési, mezőgazdasági és idegenforgalmi bizottságának elnöke lapunknak elmondta, hogy 91 taggal a hátuk mögött alakult meg az akciócsoport azokból, akiknek van valamilyen érdekeltsége a Leader „közigazgatás” területén. Nem minden érintett kapott azonban meghívót. – A dolog érdekessége, hogy a várpalotai önkormányzatot nem értesítették a megalakulásáról, pedig nálunk, a városban is többeket érint az ügy. Mások is kimaradtak a csoportból, úgy tudom, a szervezetben nagyítóval sem nagyon lehet jobboldalit találni, vagy olyat, aki a polgári oldalhoz köthető – fogalmazott a független városatya, s hozzáfűzte, számára úgy tűnik, mintha az egészet zárt rendszerben kivitelezték volna. Rámutatott arra, hogy a „91-ek” között számos ismert baloldali szervezet van.
Másokat is sérelem ért a berhidai székhelyű akciócsoport megalakulásával kapcsolatban. Kerekes Anna, Ősi polgármestere felháborodottan jegyezte meg lapunknak, hogy a megalakulásnál a kelet-balatoni kistérség polgármesterinek javaslatára maximalizálták a tagok számát. – Több olyan helyi vállalkozó is van, aki csatlakozni szeretett volna, de nem hagyták, ami teljesen ellentmond a Leader szellemiségének – szögezte le Kerekes Anna. Ő olyan véleményeket kapott, hogy ártalmas, ha Ősiből túl sokan vannak a Leaderben. Úgy érzi, hogy pont a település azon vállalkozói és civil szervezetei, akiknek és amelyeknek igazán szükségük lenne a támogatásra, maradtak ki a csoportból.
Közben az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet kommunikációs osztálya eljuttatta lapunkhoz állásfoglalását az ügyben. Tájékoztatásuk szerint 2007. szeptember 1. és október 10. között az ország 10 ezer fő alatti településeinek részvételével 104 helyi közösség alakult meg, amelyek fő feladata, hogy az általuk kidolgozandó helyi fejlesztési stratégián keresztül az Új Magyarország vidékfejlesztési program (ÚMVP) 2007–13 közötti vidékfejlesztési intézkedéseit egyedi, térségi adottságokra épülő tartalommal töltsék meg. Véleményük szerint a csoportok a Leader-elv szerint, öntevékeny módon, alulról szerveződtek meg, ilyenformán a jelenlegi Leader+ programban tapasztalatot szerzett szervezetek, valamint a vidékfejlesztés modern szemléletét elsajátító és a lehetőségeket nyomon követő helyi szereplők vették kezükbe a közösségek alapításának teendőit. – Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az alapítók és a később csatlakozott tagok státusa semmiben nem tér el egymástól, a stratégiaalkotás folyamatában mindannyiuknak egyenlő jogosítványaik lesznek, tehát minden tag érvényesítheti elképzeléseit, amelyek elfogadásáról, stratégiába történő beemeléséről a közösség közgyűlése dönt – áll az állásfoglalásban, hozzátéve, a közkeletű félreértéssel ellentétben pályázni természetesen minden, a feltételeknek megfelelő jelentkező pályázhat majd.