Benes-ügy: néppárti tiltakozás

Tegnap Brüsszelben az Európai Parlament (EP) elnökét kérte fel az egyik néppárti frakció arra, hogy tiltakozzon Pozsonynál a Benes-dekrétumokat védő határozat miatt. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke eközben arról beszélt, a magyar fasiszták a háborúban elvetemültebbek voltak a németeknél.

Az EP elnökét, Hans-Gert Pötteringet kérte fel Markus Ferber, az Európai Parlament néppárti frakcióján belül működő keresztényszociális (CSU) képviselőcsoport német elnöke arra, hogy hivatalosan tiltakozzon a szlovák kormánynál a Benes-dekrétumok megújítása miatt. Ferber kiemelte, hogy a határozat a dekrétumok
visszamenő igazolását jelenti. Az egész unió hitelét érintené, ha a tiltakozás elmaradna – jelentette ki.
A CSU-csoport elnöke elmondta, hogy a Benes-dekrétumok nem csak a német és magyar kisebbség Csehszlovákiából történt elűzésére vonatkoznak. Sőt, a határozat szó szerint azt írja elő, hogy a német vagy magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok csak akkor tarthassák meg állampolgárságukat, ha egyéni „ártatlanságukat” igazolni tudják. Ferber hozzátette: a határozat szerzői nyilván tudták, hogy e dekrétumok alapja a kollektív bűnösség elve volt, különben nem igyekeztek volna a kollektív bűnt az egyéni bűnnel helyettesíteni.
Az EP tegnapi napirend előtti hozzászólásaiban éles vita alakult ki a dekrétumokról. Martin Schulz német szociáldemokrata képviselő szerint a dekrétumoknak ma már nincs hatásuk, ezért inkább az együttműködésre kell helyezni a hangsúlyt. Gál Kinga néppárti magyar EP-képviselőnő szerint azonban dekrétumokat megerősítő döntés azt szolgálhatja, hogy megfélemlítse és megalázza az együtt élő közösségeket. Az Európai Néppárt elnöksége javasolni fogja, hogy az EP októberi plenáris ülésén vitassa meg a ügyet. Tegnap a Külügyminisztériumba kérették Juraj Migast, Szlovákia magyarországi nagykövetét. Horváthné Fekszi Márta államtitkár emlékeztette a nagykövetet, az EP már 1993-ban határozatot hozott a Benes-dekrétumokról, amely szorgalmazta, hogy a határozat kerüljön ki a szlovák jogrendből.
Ausztriában az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt szóvivője elismerően méltatta Magyarország fellépését az ügyben. Manfred Haimbuchner rámutatott, a dekrétumok bírálata nem jelenti az államhatárok megváltoztatásának követelését, amelyre Prága és Pozsony ürügyként hivatkozik.
Ján Slota, a kormánykoalíciós SNS elnöke eközben kijelentette: „A németek nem követtek el annyi elvetemült tettet a megszállt cseh és morva területeken, mint a magyar fasiszták Dél-Szlovákiában.” Ezután az MKP közleményben a szlovákiai közélet szégyenének nevezte az SNS elnökét.