Brüsszelben már vizsgálják a lex Molt

Megkezdte az Európai Bizottság a lex Mol néven ismert törvény tanulmányozását – jelentette ki az MTI-nek a brüsszeli testület illetékes szóvivője, Oliver Drewes. A parlamentben hétfőn jóváhagyott jogszabály a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő törvényeket módosítja. Oliver Drewes emlékeztetett arra, hogy Charlie McCreevy, a belső piaci ügyekért felelős biztos múlt héten levelet írt az ügyben Kóka János gazdasági és közlekedési miniszternek, amelyben bizonyos aggodalmának adott hangot a törvény uniós joggal való összhangját érintő híresztelések miatt.
A biztos arra is utalt, hogy Magyarország ellen eljárás indult az Európai Bíróságnál az úgynevezett aranyrészvények ügyében, és a bizottság ennek folytatására kényszerülhet, ha a magyar hatóságok által fontolgatott intézkedések megakadályozzák a részesedésszerzést stratégiainak tekintett vállalatokban, így a Molban. A szóvivő közölte: az Európai Bizottság azt vizsgálja, hogy az új jogszabály tiszteletben tartja-e az uniós alapértékeket, köztük a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát.
Ugyanakkor Hernádi Zsolt Mol-elnök a Financial Times tegnapi számában úgy nyilatkozott: az OMV által a Mol irányába tett ellenséges felvásárlási kísérlet az egész kelet-közép-európai privatizációs folyamatot veszélyezteti. Az elnök úgy vélekedik, hogy ezentúl a kelet-közép-európai országok meggondolják majd, eladják-e a számukra fontos cégeket, ha azokat más államok vásárolják fel.
Az OMV osztrák olaj- és gázipari konszern a törvény elfogadása után is a Mollal való összeolvadást tartja a legjobb megoldásnak – jelentette ki a cég vezetésének tegnapi bécsi sajtóértekezletén Wolfgang Ruttenstorfer, a vállalat vezérigazgatója. Az MTI kérdésére válaszolva a cégvezető leszögezte: a magyar parlamentben előző nap elfogadott lex Mol ellenére továbbra is érvényben van az OMV szándéknyilatkozatában rögzített ajánlat. – Most a független részvényeseken, illetve az Európai Unión múlik, hogy mi fog történni – mondta, az utóbbi megjegyzésével az új magyar törvényre utalva. A vezérigazgató megerősítette, hogy tényleges ajánlatot csak akkor tesznek, ha elhárul az útból két akadály: megszűnik a tízszázalékos szavazati jogkorlátozás a magyar vállalatnál és tisztázódik a Mol menedzsmentje által felvásárolt részvények helyzete.