Dávid szigort kér a tüntetőkre

A gyülekezési joggal való visszaélések elkerülésére a rendőrség sokkal következetesebb fellépésére van szükség – olvasható Dávid Ibolya Népszabadságban közölt írásában. Ugyanakkor az MDF elnöke cikkében nem ejtett szót arról, hogy a hatalom az elmúlt években számtalan alkalommal korlátozta törvénytelen módszerekkel a gyülekezési jog gyakorlását.

Váratlan időzítéssel a gyülekezési joggal való visszaélésekről írt cikket az MSZP közeli Népszabadságnak Dávid Ibolya. Az MDF elnöke azt írta: nemcsak a tüntetők jogaiért kell kiállni, hanem azért is, „hogy senkinek ne kelljen félnie tüntető tömegek jogsértő erőszakától”. Szerinte az alkotmány a békés rendezvények esetén sem tiltja meg, hogy korlátozzák a gyülekezési jog gyakorlását. A volt igazságügy-miniszter úgy vélte: a rendőri vezetők azért nem mertek dönteni egyes esetekben (például amikor tavaly a Kossuth téri tüntetést választási gyűléssé nyilvánították), mert folyamatos támadások érték őket. A pártelnök szerint a helyzet megoldásához a rendőrség következetesebb fellépésére is szükség lenne.
Dávid Ibolya azt állította: az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló úgynevezett római egyezmény lehetővé teszi, hogy a közlekedés rendjének fenntartása érdekében korlátozzák a gyülekezési jogot.
Ezzel szemben Grespik László ügyvéd lapunknak elmondta: a volt igazságügy-miniszter „lemaradt egy brosúrával”, mivel az említett egyezményben soha nem is szerepelt a közlekedés rendjére való hivatkozás, amit egy jogásznak illene tudnia. Kiemelte: az MDF elnöke sajnálatosan egyetlen szót sem ejtett arról, hogy a hatalom az elmúlt években számtalan alkalommal korlátozta törvénytelen módszerekkel a gyülekezési jog gyakorlását. Az ügyvéd emlékeztetett: a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság éppen idén júliusban szabott ki kétezer eurós bírságot a magyar államra, amiért a rendőrség aránytalanul korlátozta a Medgyessy–Nastase-koccintás ellen 2002 decemberében békésen tiltakozók gyülekezéshez való jogát. Grespik László szerint Dávid Ibolyának tanulmányoznia kellene a strasbourgi bíróság joggyakorlatát, amelynek szellemiségével nem egyeztethetők össze az általa sugallt, a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogát korlátozó elképzelések. Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese közölte: konkrét törvényjavaslatot nem készítenek a témában, mert először a pártok álláspontjainak kellene egymáshoz közeledniük.