(Brüsszel)
Barroso szerint biztosítani kell, hogy az európai energiapiacot – ahol az energiavállalatokat szét kívánják osztani energiatermelőkre és -elosztókra – ne uralja néhány, a szétválasztási szabálynak nem alávetett EU-n kívüli csoport. A beruházni kívánó cégek országaitól azt is elvárják, hogy ők ugyanúgy lehetővé tegyék a szabad versenyt energiapiacukon, mint azt az unió teszi.
Míg az elnök a kölcsönösség elvét sulykolta, mindenki tudta, hogy a bizottság elsősorban a Gazprom orosz energiavállalat európai térhódításának igyekszik gátat vetni.
Kíváncsiak voltunk, hogy ezt a kölcsönösségi elvet az Európai Bizottság nem kívánja-e kiterjeszteni az ingatlanvásárlásokra, és megakadályozni olyan államok polgárainak ilyen ügyleteit, amelyekben az uniós állampolgárokat nemzetiségük, vallásuk vagy egyéb ismérv alapján zárják ki az ingatlanüzletből. A pontosan megfogalmazott kérdésre az EB-elnök szóvivője válaszában félreértésről beszélt.
Lapunk ezt követően Barroso szóvivője válaszának azon mondatában, hogy a javaslatok „célja annak biztosítása, miszerint a belső piacon aktív harmadik országbeli vállalkozások ugyanolyan szabályok alá essenek, mint az ottani vállalkozások”, a „belső piacon” kifejezést a „belső ingatlanpiacot” szavakkal helyettesítette be. Miután az újabb kérdésre az írásbeli válasz késett, telefonon tudtuk meg, hogy az EB a kölcsönösség elvének ilyen kiterjesztését nem tervezi, és hogy a csatlakozó országok ilyenfajta igényét az uniós csatlakozási szerződés tárgyalásakor kellett volna felvetniük.
Kaszpi olaj északra. Négy volt szovjet állam – Azerbajdzsán, Örményország, Ukrajna és Litvánia –, valamint Lengyelország vezetői vilniusi találkozójukon megállapodtak arról, hogy függőségük csökkentése érdekében Oroszország területét elkerülő új olajvezetéket építenek a Kaszpi-tenger térségéből. A nyersanyag Lengyelországig, illetve a Balti-tengerig futna. (MN)
origo.hu
Megkérdeztük Magyar Péter képviselőjelöltjét, mit szól ahhoz, hogy főnöke gyalázta?
