Csendkút. Pozsgai Zsolt ezzel a címmel készített filmet az 1956-os forradalom és szabadságharc költő mártírjáról. Gérecz Attilát zárkatársai, a híres váci börtön kicsinyke, füves kertjében szerkesztett Füveskert antológia vezéregyéniségei, Kárpáti Kamil, Tóth Bálint, Tollas Tibor, Béri Géza, Szathmáry György nevezték el 1956. november 4-i hősi halála után 1956 Petőfijének. A tehetséges hadapródiskolás diák és öttusázó már az olimpiai válogatott tagja volt, amikor az ÁVH 1949-ben letartóztatta államellenes összeesküvés vádjával. Az említett kiváló költőkkel a közös szenvedések pecsételték meg barátságukat, hatásukra kezdett verseket írni, amelyekből 1992-ben Kárpáti Kamil, majd a Kráter Műhely Egyesület gondozásában Turcsány Péter szerkesztett kötetet. Gérecz Attilát fogságából a forradalom szabadította ki. Hét nap szabadság után orosz tank sorozata ölte meg.
Pozsgai Zsolt, az ismert színműíró nagy fába vágta a fejszéjét, amikor vállalkozott arra, hogy filmet készít Gérecz Attiláról. A rendező forgatókönyvíróként nehéz, de sikeres megoldást választott, Gérecz Attila csodálatos verseit használva vezérfonalként. Sokkoló, költői, drámai képekből építette fel a fiatal költő filmballadáját, akit hitelesen formál meg Hayth Zoltán. Édesanyjához (Kubik Anna) fűződő, bensőségesen tiszta viszonya, halott édesapjával (Dörner György) folytatott képzelt és álombeli beszélgetései, a zárkatársak, a nagy szerelmek és az árulók, a szökés és a hősi halál pillanatai mind emlékezetes élményként ragadnak meg a nézőkben, akik mától a Szindbád és az Uránia moziban szembesülhetnek 1956 Petőfijének felemelő drámájával.
origo.hu
Lezárt utca, nagy tömeg Dubicsányban: kivágják az ország karácsonyfáját - videó
