Hegyközségek elvont pénzei

A kabinet szerdán döntött a hegyközségekről, valamint a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosításáról – mondta szombaton Etyeken a kormányszóvivő. A Fidesz szerint a magyar borászatnak ma nem azok a problémái, amelyekre a kormány most választ próbál adni.

Budai Bernadett kormányszóvivő szombaton hangsúlyozta: a változtatások célja, hogy költséghatékonyabban, gazdaságosabban működhessenek a hegyközségek, elősegítve azt a versenyt, amelyben a hegyközségeknek, a bortermelőknek, a magyar gazdáknak az unióban meg kell állni a helyüket.
A törvénymódosítás részleteiről elmondta: mivel az uniós csatlakozás óta szőlőt telepíteni és kivágni csak engedéllyel lehet, a kormány döntése – maximum 500 ezer forintos bírság megfizetésével – lehetőséget ad az utólagos engedélyezésre. A módosítás értelmében a jelenlegi 50 hektár helyett 500 hektár szőlőterületre lesz szükség a hegyközség alapításához, aminek következtében a jelenlegi 216-ról 179-re csökken a hegyközségek száma. A nagyobb méretű hegyközségek biztosabb pénzügyi és szakmai alapot képesek majd teremteni az uniós tagsággal egyre összetettebbé és felelősségteljesebbé váló feladatok ellátására, valamint a tagok érdekeit is jobban tudják képviselni – mondta Budai Bernadett.
A kormánydöntés értelmében módosulnak a kötelező hegyközségi tagság feltételei: ezentúl csak az 1000 négyzetméteres, illetve annál nagyobb ültetvények esetén lesz kötelező a tagság, de a magyar borok minőségének védelme érdekében ez a borvidékekre nem vonatkozik. Az 1000 négyzetméter alatti szőlőterületek tulajdonosaira ezentúl csak nyilvántartásba vételi kötelezettség hárul – mondta a kormányszóvivő. A hegyközségek költségvetését biztosabbá, megalapozottabbá teszi a járulékminimum bevezetése. Ugyancsak bevezetik a mulasztási bírságot, amely lehetővé teszi a borok forgalomba hozatalához hiányzó engedélyek – például származási bizonyítvány – bírság ellenében történő, utólagos beszerzését. A módosítások széles kört érintenek, mivel idehaza mintegy 130 ezer szőlőtermelő van.
Kiss László szerint a törvénymódosítással az eddiginél hatékonyabb szervezetet tudnak létrehozni és működtetni, s jelentősen emelkedni fog a hegyközségekben végzett munka szakmai színvonala is. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke ugyanakkor kifogásolta, hogy a hegyközségi szervezet jelenleg alulfinanszírozott: 2006-hoz viszonyítva mintegy felére csökkent a működésükhöz nyújtott állami támogatás. Ezért hangoztatta, hogy a törvénymódosítás értelmében végrehajtott átalakításhoz szükség van a kormány támogatására.
Font Sándor, a Fidesz szakpolitikusa szerint a kormány most bejelentett tervei nem jelentenek érdemi javulást a hegyközségek számára, viszont a költségvetési támogatásuk folyamatos csökkentésével tönkreteszik őket: 2004-ben 600 millió, 2005-ben 300 millió, idén pedig 135 millió volt a hegyközségek támogatása, amely információi szerint jövőre változatlan marad. A szakpolitikus hozzátette, hogy enynyi pénzből a hegyközségek nem tudják ellátni az államtól átvett, az unió által előírt fontos és felelősségteljes feladatokat, a szőlő és a bor származási bizonyítványának kiadását, amely a hitelesítéshez szükséges. A politikus úgy látja, hogy a módosításokkal nincs baj, akár hasznosak is lehetnek, de a hegyközségek legnagyobb problémáját nem oldják meg. Ez pedig a forráshiány, hiszen legalább 300-400 milliós állami támogatásra lenne szükség, mert ez alatt életképtelenek a hegyközségek.