Hittel és hit nélkül

Előzményekkel, nagy múlttal rendelkezik a kereszténység történetében mind a képekben való gondolkodás, mind a vizualitás, ám az írásbeliség napjainkban tapasztalható hanyatlása csak kevés analógiát enged meg. Az ezredforduló vizuális kultúrája a folytonosság ellenére is alapvetően különbözik a hatszáz évvel korábbitól, ezért nem biztos, hogy pusztán képek segítségével megértethető a történelem. Edward Norman képes egyháztörténete nem is arra vállalkozik, hogy hiteles képek segítségével magyarázza el kétezer év történetét, hanem inkább egy szociológiai indíttatású narratívához keresett megfelelő illusztrációkat. Így aztán elég sajátos mű született: A római katolikus egyház képes története inkább a szerző egyéni víziója, amelyet látványos és igen jó minőségű reprodukciók kísérnek.
Az egyház történetének első ezernyolcszáz évét főként művészeti alkotások illusztrációi dokumentálják, míg az utolsó kétszáz évet inkább karikatúrák, dokumentumképek és néhány művészi értékű fotó. Ez már önmagában is meglehetősen sommás vélemény lehetne az egyházművészetről és a katolicizmusról is, de a könyv egésze más logika alapján épül fel. Edward Norman összefoglalóját főként az egyház hosszú történetének folyamatossága ihlette. A szerző reaktív egyháztörténetet akart írni, amely elsősorban azt mutatja be, hogyan viszonyult az egyház az erkölcsi, társadalmi, politikai változásokhoz.
Időről időre felbukkannak olyan nézetek, amelyek szerint egyháztörténetet csak kívülállóként, kvázi hitetlenként lehet írni, máskülönben a személyes meggyőződés akadályozza a valóság megismerését. Az ilyen ambíció nagyon is méltányolandó, de talán mégsem elhanyagolható szempont, hogy a katolikus egyház története nem érthető meg a Krisztus-esemény nélkül, hiszen ha az alapok nem tisztázottak, teljesen értelmetlen és oktalan cselekménysorrá válik minden. Tehát leírható az egyház története a hit alapjainak ismerete és áttekintése nélkül, de minek.
Norman szerencsére nem akarja magára erőltetni az előkelő idegen látásmódját, személyes élete szinte lehetetlenné is tenné ezt, de érdeklődésének homlokterében olyan jelenségek állnak, amelyek – bevallottan – csak kis részét képviselik az egésznek. Munkája érdekes, bár megítélésem szerint a szerző szándékai nem világosak, s így azt sem lehet tudni, milyen olvasói rétegre számított. Ez a könyv ugyanis se nem tudományos jellegű, se nem ismeretterjesztő. Leginkább talán egy hosszúra nyúlt és stiláris szempontból kissé sótlan esszére hasonlít, amelyet azonban időről időre átizzít a hasztalan elnyomott személyes érdeklődés.
(Edward Norman: A római katolikus egyház képes története. Fordította Kató Eszter. Athenaeum, Budapest, 2007. Ára: 5490 forint)