Hongkongi modell Koszovó rendezéséhez?

A hongkongi modellt kínálják fel egyik lehetséges megoldásként a koszovói kérdésre – értesült a Blic belgrádi napilap az összekötő csoporthoz közel álló névtelen forrására hivatkozva. Ez a modell – a lapnak nyilatkozó diplomata szerint – gyakorlatilag áthidalja az ellentéteket, ha már Belgrád és Pristina álláspontját nem lehet közelebb hozni egymáshoz.

Hongkong mintájára meghatároznának egy ideiglenes – határidőhöz kötött – megoldást, amely tartalmaz bizonyos elemeket mind Belgrád, mind Pristina állásfoglalásából. Ám sem ezt, sem mást nem erőszakolnának rá a felekre. Ilyen kész rendezési terv nincs.
Az elképzelés szerint Koszovónak csaknem teljes nemzetközi szubjektivitása lenne, köthetne nemzetközi gazdasági szerződéseket, joga lenne csatlakozni a nemzetközi szervezetekhez az ENSZ kivételével. Meglenne minden felhatalmazása a saját területén, amilyennel a szuverén államok rendelkeznek. Gyakorlatilag állam lenne az államban minden állami ingerenciával – kivéve a külpolitikát és a honvédelmet. Közigazgatásilag nem függne Belgrádtól, de független mégsem lenne. Koszovóban maradna a NATO, és jönne az EU-misszió. Belgrád és Pristina megállapodásának pedig fontos része lenne a szerb kisebbség védelme.
A Blic forrása szerint a határidővel korlátozott, gyakorlatilag halasztott rendezést mindkét fél aláírná, a nemzetközi közösség pedig szavatolná megvalósítását. A nyilatkozó diplomata szerint Belgrád korábban is hajlott a hosszabb időre felfüggesztett megoldásokra.
Egyelőre sem Belgrád, sem Pristina, de a nemzetköziek sem reagáltak a „hongkongi modellre”, még az elképzelés létezését sem erősítették meg. Ám ezekből a hírekből csak arra lehetne következtetni, hogy egy helyben topog a rendezés, amelynek következő állomása a New York-i közvetlen párbeszéd lesz. Így állapodott meg a minapi londoni közvetett megbeszéléseken Szerbia, Koszovó és a közvetítő trojka. A pristinai küldöttség Londonból való hazaérkezése után sajtóértekezleten közölte: Koszovó függetlensége kész tény. Közben pedig élesedik a belgrádi retorika is. Borisz Tadics szerb elnök után Vuk Jeremics külügyminiszter is a fegyveres konfliktus kirobbanásának a veszélyére figyelmeztetett.

Újra Belgrádban Del Ponte. Kétnapos látogatáson járt Belgrádban Carla Del Ponte, a hágai törvényszék főügyésze, hogy tájékozódjon Szerbia együttműködési készségéről. Az utóbbi időkben ugyanis e téren semmi előrehaladás nem történt. Tárgyalópartnerei – köztük az államfő és a miniszterelnök is – igyekeztek meggyőzni, s a jelek szerint sikerrel, hogy Belgrádnak eltökélt szándéka a teljes együttműködés. Ezt bizonyítandó a bíróság számára fontos okmányokat adtak át a törvényszéknek. A főügyész jelentésétől függ, hogy folytatódik-e Szerbia uniós társulási folyamata. (S. I.)