Így hát ugrottunk egy nagy fejest

Az egykori pécsi filmszemle hagyományait kívánta feléleszteni Gyimesi Kinga, amikor egy nemzetközi mustra szervezésébe fogott három éve a baranyai megyeszékhelyen. A pécsi filmünnepet a kultúrkormányzat a kezdetektől fogva kiemelt rendezvényként kezelte, költségvetésük az idén mégis felére csökkent. A fesztivál ügyvezető igazgatójával, Gyimesi Kingával beszélgettünk.

A nyolcvanas évekig Pécs volt a házigazdája a magyar szemléknek, a filmünneppel a pesti szemlét akarták visszacsábítani a városba?
– Még Toller László polgármester munkatársaként dolgoztam, amikor felvetődött, hogy egy kiállítással emlékezzünk meg a magyar filmszemle idején az egykori pécsi szemlékről, s ekkor jött az ötlet, hogy élesszük fel a város fesztiválhagyományait. Egyszerűen „nosztalgiafesztivált” szerettünk volna rendezni, ami 2004 januárjában meg is valósulhatott. Ez a Magyar Filmszemle felvezető rendezvénye volt akkoriban; olyan nagy sikerrel zajlott ez a négy nap, hogy megfogalmazódott: ebből egy állandó rendezvényt kellene létrehozni.
– Az elmúlt három évben állandóan változott a filmünnep – most már Moveast – koncepciója, a kialakulatlan arculat miatt olykor bírálják is önöket.
– Nem változott a koncepció, inkább mindig finomodott picit. A kezdetektől – az első nosztalgiafesztivált leszámítva – ezen a fesztiválon mindig is az első filmes rendezőknek szerettünk volna fórumot biztosítani, legalábbis a versenyprogramban. A versenyen kívül bővült tovább a fesztivál.
– A többi megyeszékhely néhány fesztiválszervezője azért panaszkodik, mert „Pécs túl nagyot markol, s mégis keveset fog”. A szaktárca is igazán bőkezű volt korábban a filmünneppel, ez is féltékenykedésre adhat okot.
– Két évvel ezelőtt a minisztérium végül is kiemelt rendezvénnyé nyilvánította a filmünnepet. Nincs rálátásom, hogy a többi fesztivál mennyiből gazdálkodik, én mindenesetre azt gondolom, teljesen helyén volt kezelve a fesztivál, semmivel sem kaptunk többet, mint amit megérdemeltünk volna.
– Mennyit?
– Tavaly száztízmillió volt a költségvetésünk, az idén jóval kevesebb, körülbelül hetvenmillió.
– Nem gondolkodtak el még azon, hogy egy valóban nívós, nemzetközi szinten is jól jegyzett fesztivált rendezzenek ebből a pénzből?
– Nem értem a kérdést. Ez most egy komolytalan fesztivál?
– Úgy értem, Magyarországnak olyan hivatkozási alapot teremteni, amilyen a cseheknek Karlovy Vary, a bosnyákoknak Szarajevó…
– Szerintem attól komoly egy fesztivál, hogy hova tud eljutni. A Moveastet először fel kell vezetni, meg kell ismertetni Európával, a szakmával, valamint bizonyítani kell, méltók vagyunk arra, hogy komoly fesztivállá válhassunk. Ez nem megy egyik napról a másikra. Olyan ábrándjaink nincsenek, hogy A kategóriás fesztivállá váljunk.
– Majdnem negyven film van versenyben, ezeket önök hívták meg a régió országaiból. Nem akarnak afelé mozdulni, hogy előzsűri szelektálása mellett, benevezett filmek valódi versenye lehessen Pécsett?
– Azt gondolom, minden fesztivál biztonsági körökön belül mozog. Általában az a trend, hogy előválogatnak valamilyen szempont alapján 12-15 filmet, és ezekből áll össze a versenyprogram. Most mi ugrottunk egy nagy fejest, mert menekülni csak előre érdemes. Ráadásul újítani is nagyon fontos. Ez egy kísérleti év: a koncepció lényege, hogy 2006-ban ebben a tizennégy országban készült szinte összes nagyjátékfilmet be tudjuk mutatni egy helyszínen. A versenyprogram a meghívott munkák közül az első filmekből áll össze. Meglátjuk, hogy sül el a dolog, kell-e valamit változtatni, kell-e válogatni, előzsűrizni, vagy jó ez így. Remélem, egy idő után el fogunk jutni odáig, hogy már nevezik a filmeket.
– Miért kellenek a kapcsolódó zenei rendezvények? A koncertek nagy része ugyan tömegeket vonz, de nem a filmhez, hanem el a filmtől. Miközben többletköltséget jelent.
– Nagyon fontosnak tartom a zenei rendezvényeket. Ha ez nem így lenne, nem is törekednénk rá, hogy egyre szélesítsük a fesztivál palettáját. Azt gondolom, hogy a fesztiválok általában arról szólnak, hogy bemutatnak filmeket iksz számban, s emellett nem kínálnak semmit. Nagyon sok szakmai programot próbálunk hozni azoknak az embereknek, akik itt vannak – rendezőknek, forgatókönyvíróknak, producereknek, kritikusoknak –, és szeretnénk a közönséget is szórakoztatni. S mindazokat a kiegészítő művészeti ágakat, amelyek így vagy úgy kapcsolódnak a filmhez, bekapcsolni ebbe a dologba.
– Visszatérve a támogatások megcsappanására, mi az oka annak, hogy az idén a tavalyi összeg nagyjából fele jött csak össze?
– Én nem gondolok semmi rosszra. Nem hiszem, hogy azért, mert a fesztivál ilyen-olyan okból nem érdemel nagyobb támogatottságot. Ez általános jelenség. Nemcsak a mi támogatásunk csökkent, hanem az összes kulturális rendezvényé. Nincs miből többet adni.
– A szavaiból is kitetszik, hogy hosszú távon gondolkodnak. Az Európa kulturális fővárosa (EKF-) projekt miben járul majd hozzá a Moveasthez?
– A Moveast az egyik zászlóshajója az EKF-nek, azt hiszem, ez a legfontosabb kiemelt rendezvény. Meg is kapunk ennek megfelelően minden támogatást – úgy erkölcsileg, mint anyagilag.