In memoriam Szögi Lajos

Egy évvel ezelőtt, október 15-én Tiszavasváriból elindult egy tanár, egy jó és sokak által szeretett ember, hogy családja ügyes-bajos dolgait intézze. Hozzátartozói, akik otthon maradtak, már nem látják viszont. A férfit gyermekei szeme láttára verték agyon. Az ütlegelők körében is voltak gyermekek, igaz, ők csak bámészkodtak. Az ő emlékezetük vajon mit őrzött meg a látottakból? Gondoltak-e erre azok a cigány érdekvédelmi szervezetek, amelyek siettek kinyilvánítani: bűnügyről, egyedi esetről van szó? Nem kell a tragédia mögött rejlő folyamatokkal foglalkozni. Ezt a megközelítést bizonyos véleményformálók is magukévá tették. Sőt, ellentámadásba mentek át. Akik ismerték és szerették Szögi Lajost – több ezren vannak az országban –, tiltakoznak az egyszerűsítés ellen. Tanártársai pedig sem a leegyszerűsített magyarázatot, sem a tragédiából kisejlő jövőt nem tudják, nem akarják elfogadni.