Jelentős drágulás és csődhullám

Folyamatos az élelmiszerek drágulása, ami alól lényegében csak a sertéshús a kivétel. A jelentős áremelkedések ellenére a sütőipar, a baromfitermelők és a sertéstartók egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy mindhárom ágazatban csődhullámra számítanak. Eközben a kereskedelmi láncok szokásos nyereségszintjükkel dolgoznak, ami a magasabb árak miatt nagyobb profithoz juttatja őket.

Nincs más lehetőség, vagy árat emelünk, vagy tönkremegyünk – közölte lapunkkal Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség elnöke. Tájékoztatása szerint augusztus–szeptember folyamán mintegy 30 százalékos lisztdrágulás következett be, október elején újabb 20 százalékos áremelést hajtottak végre a malmok. A pékszövetség tudomása szerint a sütödék e költségnövekedések jelentős részét el tudták ismertetni a kereskedőkkel, ám ez még mindig csak azt eredményezte, hogy nullszaldósak lettek. Tudomásunk szerint a pékek a fehér kenyér esetében eddig 20-25 százalékkal emelték átadási áraikat. Jelentősebb lehetett az áremelkedés a péksüteményeknél, mivel itt a tej drágulása is számít, melynek ára csak a nyár folyamán mintegy 20 százalékkal emelkedett. Tapasztalataink szerint a fővárosban egy kiló kenyér már 200 forint feletti áron található a polcokon – ez alól a multicégek némelyike kivétel, ahol 4-5 forinttal olcsóbb –, de a dél-dunántúli területeken már 220-240 forintot is fizethetünk érte. Sütödék tájékoztatása szerint a kenyeret átlagban 150 forint körül veszik át, de van olyan kereskedelmi lánc, mely alig 130 forintot hajlandó fizetni, miközben a polcra már 230 forintos áron teszi ki. Piaci információk szerint a gabonaárak folyamatos emelkedése miatt a malmok újabb 15-20 százalékos lisztáremelésre készülnek, s ha ezt a sütödék nem tudják áthárítani, félő, hogy jelentős részük lehúzza a rolót – mondta Ilonka Boldizsár, aki rávilágított: az elmúlt hat év alatt mintegy hatszázzal csökkent a pékségek száma.
A baromfiárak tekintetében Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke arról számolt be, hogy a nyár derekáig összességében 19 százalékkal emelkedtek az árak. Ugyanakkor a gabonaár-robbanás újabb, körülbelül húszszázalékos áremelést indokolt volna. Mint mondta, a hét elején zárult ágazati ártárgyalások nyomán a kereskedők viszont csak 6-9 százalékot fogadtak el. Ezzel a baromfitermékek átlagára kilónként 820-850 forintra emelkedett, amiből a kereskedők mintegy 160 forintot vágnak zsebre. Tájékoztatása szerint a termelők azért nem tudták érvényesíteni a „gyilkos mértékű gabonaár-emelkedést”, mert egyre erősebb az importnyomás, márpedig a lengyel és szlovák termelők, kormányuk kreatív támogatásának köszönhetően 7-8 százalékkal olcsóbban tudnak termelni a hazaiaknál. Véleménye szerint a jelenlegi árak mellett két-három hónapig bírják a termelők, majd ismét megindul a már most érzékelhető lemorzsolódás, aminek viszont újra áruhiány és áremelkedés lesz a vége.
Még drasztikusabb a sertéstartók helyzete, mivel esetükben a kereskedelem nemhogy elfogadta volna a takarmányárak 80 százalékos növekedéséből fakadó költségnövekedést, hanem még a korábbinál is olcsóbban hajlandó csak átvenni az árut – mondta Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke. Tájékoztatása szerint a tőkehúsok beszállítási árát a korábbi kilónkénti 620 forintról 520 forintra csökkentették, aminek ez esetben is az olcsó import az oka. Véleménye szerint a sertéstartóknak minimum 50 százalékkal kellene emelniük az áraikat ahhoz, hogy sertésenként ne a mostani 7000-7500 forintos veszteséget könyveljék el.