Nem lehet bliccelni az autópályán?

Kis szemfülességgel könnyedén kijátszható a matricás autópályadíj-rendszer. A több száz millió forintos szisztéma nem tesz különbséget motorkerékpárok, kamionok és személyautók között, csak azt figyeli, hogy a járművek rendszámához tartozik-e bármilyen érvényes matrica. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. szerint ugyanakkor következmények nélkül senki sem bliccelhet

Könnyen, csekély lebukási eséllyel kijátszható a matricás autópályadíj-rendszer, így csak az autóstársadalom jó szándékának köszönhető, hogy becslések szerint mindössze 2-3 százalékos bliccelési aránnyal kell számolnia az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.-nek (a fel nem derített esetekről természetesen nincs kimutatás). A Népszabadság tegnapi cikke szerint a több száz millió forintért kiépített kamerás ellenőrző hálózat nem tökéletes: csak azt figyeli, hogy a kamera előtt elhaladó járműhöz tartozik-e bármilyen érvényes matrica, így nem képes kiszűrni azt, ha például egy kamion szélvédőjére a 10 200 forintos heti matrica helyett a 2550 forintos, személygépkocsira érvényes vignetta került. A jelenlegi rendszer szerint az ilyen visszaélésre csak úgy derülhetne fény, ha a belügyi adatbázisokból minden esetben lekérnék a járművek adatait. Jelenleg ez csak akkor történik meg, ha a kamerás ellenőrzésen már fennakadt a bliccelő. Az ÁAK ugyanakkor a fix- és a mobilkamerás ellenőrzés mellett előre be nem jelentett mobilcsoportos és időszakos terelésekkel is ellenőrzi a jogosultságot, ám ezek ritkasága miatt lebukásra így is kicsi az esély. Az egyetlen komoly elrettentő mód így csak a borsos – akár 100 ezer forintos – bírság lehet.
– Ma Magyarországon senkinek nem lehet büntetlenül bliccelni az autópályán, aki megpróbálja, az biztosan lebukik. Ismerjük ezt a lehetőséget, így ha szükséges, akkor csak egy gombnyomás, és működésbe lép a minden autóra kiterjedő ellenőrzés – reagált megkeresésünkre az ÁAK szóvivője. Winkler-Virág András tájékoztatása szerint a rendszer jól működik, olyannyira, hogy az alacsony bliccelési ráta kapcsán Európa-szerte magyar példáról beszélnek. Mint mondta, egy ellenőrzési struktúra sohasem attól jó, hogy 100 százalékos, a hangsúly sokkal inkább a visszaélések minimális szinten való tartására helyeződik. Példaként a németországi rendszert említette, ahol az útdíj fizetésére köteles kategóriának csak 10 százalékát ellenőrzik, a lógás pedig emellett is minimális. – A matricával való visszaélések maximális kiszűrésére a kamerás figyelőrendszerben is van mód. Az adatvédelmi ombudsman ajánlása szerint azonban saját adatbázist nem vezethetünk, ezért van szükség a belügyi nyilvántartóból való lekérdezésre, ami rendkívül sokba kerül, autónként 900 forintos költséget jelent az ÁAK-nak.