Összehasonlítani sem lehet persze a harmincas-negyvenes évek Németországát a maival, főként ami a németek világnézetét illeti, mint ahogy Izrael fiataljai sem gondolkodnak ugyanúgy, mint nagyszüleik, akik közül sokan a gázkamrák árnyékából érkeztek a Közel-Keletre. A lelkes tinilányok pedig ugyanazt csinálják, mint világszerte bármelyik rajongótársuk: németül tanulnak, hogy Georg, Gustav, Bill és Tom dalait megértsék. Az idők szavára hallgatva egy izraeli zenei magazin a címlapjára is kitette a „német Beatlest”, nem törődve a régmúlt rossz emlékeivel. A Rosh–1 című lap egyik szerkesztője szerint ez volt az első eset Izraelben, hogy egy német zenekar kerülhetett ebbe az illusztris pozícióba. Az említett petíciót egyébként a berlini izraeli nagykövetség juttatta el a fiúbandának, amely magával hozta a koncertre a diplomáciai testület egyik tagját is, hogy segítsen Izraelben eligazodni. A fellépés a beszámolók szerint igen hangulatos volt, a fiúkat telt ház fogadta, s az sem szegte senki kedvét, hogy mintegy húsz fiatal megsebesült, amikor kitört egy üvegajtó a bejáratnál.
A fiatal és lelkes zenerajongók úgy tűnik, nem bánják, ha hőseik Németországból jönnek, egy nemzedékkel feljebb azonban ez nagyon komoly kérdés. Az izraeli kormány legalábbis nemrégiben tendert írt ki autóbeszerzésre, amelyet általános meghökkenésre a Volkswagen nyert el. Ez a kormányban részt vevő Sász párt miniszterei számára elfogadhatatlannak bizonyult. Az új döntés értelmében az eddigi Volvókat a Volkswagen-csoportba tartozó járművekkel, Audikkal és Skodákkal cserélnék fel. Eli Jisáj, a párt vezetője, Izrael egyik miniszterelnök-helyettese arra kérte a Sász-minisztereket, hogy ne cseréljék le régi Volvóikat, mivel az új autók szükségtelen luxust jelentenek, „ráadásul Németországban készültek”. Jichak Kohen tárca nélküli miniszter pedig levelet küldött Ehud Olmert miniszterelnöknek, amelyben tiltakozott a német gyártású autók miatt. Szerinte „ez nem csupán technikai kérdés, hanem mély és alapvető szimbolikus tartalommal bír”.
A kérdést széles körben tárgyalták Izrael-szerte. A Volkswagen különösen gyászos emlékű típus a német származású zsidók szemében, ugyanis a gyár egykor a hadsereg számára is készített harci járműveket, az eredeti Bogár pedig személyesen Adolf Hitler kérésére készült el, sok esetben kényszermunkások keze által. Nem véletlen, hogy a Volkswagen élen jár a háborús jóvátételben. 1999-ben 12 nagy német cég létrehozott egy 1,7 milliárd dolláros alapot a jövendő jó kapcsolatok reményében, ebben a Volkswagen is részt vett. A Népautónak azonban ez még nem volt elég, és saját alapot is kezel az egykori munkaszolgálatosok és családjaik megsegítésére.
Bár évtizedeken át elképzelhetetlen volt, hogy német termékeket vásároljanak Izraelben, mára ez megváltozott. A német ipar termékei ott vannak a boltok polcain, s még az izraeli hadsereg is a németektől vásárol, például atomrakéták hordozására is alkalmas tengeralattjárókat. Az ellenzéki Zöldek aggodalmukat fejezték ki Németországban az eladás kapcsán. A gond az autókkal van. Tavaly az izraeli autópiacnak mindössze a nyolc százalékát adta a német import. Egy 17 éves, zsidó származású amerikai lány a Jerusalem Post közösségi oldalán ezt írja a kérdésre, hogy mi az, ami a leginkább felbosszantja: „Zsidók, akik német autót vezetnek.”
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
