Rejtett aknák az új büdzsében

Számtalan kockázatot tartalmaz a jövő évi büdzsé – hívta fel a figyelmet a 2008-as költségvetésről készült értékelésében tegnap az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A számvevők szerint rejtett aknákat jelentenek az állami vállalatok adósságai és az önkormányzatok hitelfelvételei, ráadásul még mindig nem lehet látni, mitől gyorsul fel a gazdaság 2009-ben.

Teljesíthető a jövő évre beterjesztett költségvetési törvényjavaslat, de számtalan feszültségforrást tartalmaz – ismertette az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a 2008-as büdzséről készített álláspontját tegnap Kovács Árpád. Az ÁSZ elnöke a kockázatok között említette az önkormányzatok növekvő eladósodását és működési gondjait, az egyre több hitelből gazdálkodó egészségügyi intézményeket, valamint az állami vállalatok, így a MÁV és a BKV adósságainak átvállalását. Ez utóbbi az ÁSZ szerint „rejtett akna” a költségvetésben, ami más fontos területektől vesz el forrásokat. Kovács Árpád hangsúlyozta: miközben tetemes eladósodás jellemzi a kórházakat, a jobb ellátásról szóló kijelentések az ígéret szintjén maradtak. A hosszú távú kockázatok közé sorolták a számvevők azt is, hogy továbbra sem látni, mely tényezők hatására gyorsul fel 2009-től a magyar gazdaság. Az ÁSZ úgy véli, kimerülőben vannak azok a források, amelyek növekedési pályára állíthatják a gazdaságot, ezért a fejlődés mértéke jóval kisebb lehet a konvergenciaprogramban rögzített 4,2 százaléknál. Azt, hogy a számvevők mennyire nem bíznak a gazdaság fellendülésében, jól mutatja előrejelzésük, amely a jövő évre két és fél százalékos, 2009-re pedig mindössze 2,7 százalékos dinamikát jósol.
Az ÁSZ ugyanakkor nemcsak a fejlődés ütemére, de az inflációra vonatkozó kormányzati előrejelzéseket is túlságosan optimistának tartja. Úgy véli, a pénzromlás üteme az idén eléri a 7,7 százalékot, s jövőre is 5-5,5 százalék körül maradhat, főként az energiaár-emelések és az élelmiszerek drágulása miatt.
Borúlátó megállapításokat tartalmaz a számvevőszéki jelentés az adórendszerre vonatkozóan is. Az ÁSZ szerint megalapozatlan minden olyan elgondolás, amely a 2008-tól 2011-ig terjedő időszakban mérsékelni kívánja a GDP-hez mért adóterhet. A magas adóelvonás kényszerét a számvevők a költségvetés helyzetével és a következő négy évben teljesítendő feladatokkal magyarázzák. Ám felhívják a figyelmet: a közteherviselés jelenlegi rendszerét mihamarabb át kell alakítani. Javaslatuk szerint az élőmunka terheit csökkenteni kell, különben a foglalkoztatásban nem történik érdemi javulás. A bérterhek mérséklése miatt kieső bevételeket a tőkejövedelmek adójának emelésével kompenzálnák, valamint azzal, hogy a környezetkárosító tevékenységeket nagyobb adóval sújtanák. A közteherviselés átalakítását a számvevők szerint össze kell kapcsolni a támogatási rendszer felülvizsgálatával, az állami támogatásokat ugyanis jelenleg igen alacsony hatékonyság jellemzi.