Tiltakozás Törökországban

Felháborodást keltett Törökországban, hogy az Egyesült Államok képviselőházának külügyi bizottsága megszavazta az örmények körében 1915-ben elkövetett török vérengzéseket népirtásnak nyilvánító határozatot. Törökország a döntést követően konzultációra hazarendelte washingtoni nagykövetét, aki a külügyi szóvivő bejelentése szerint nem örökre hagyja el állomáshelyét, csak egy-másfél hétig lesz távol. Abdullah Gül török államfő elfogadhatatlannak nevezte a végül 27-21 arányban megszavazott döntést, amely szerinte csak „kisstílű belpolitikai játszmák” része. Ankara nyilatkozatban szólította fel a képviselőházat, hogy ne fogadja el a tervezetet, és ne vádolja a török nemzetet olyan bűnökkel, amelyeket soha nem követett el. A lépés kockára tenné az elmúlt években kialakult stratégiai partnerséget – szögezi le a közlemény. Ankarában és Isztambulban is tüntetéseket rendeztek a határozat elleni tiltakozásul.
A szavazás pártokon átívelően megosztotta a külügyi bizottságot: nyolc demokrata tag ellene, nyolc republikánus tag mellette tette le voksát. Robert Kocsarjan örmény elnök üdvözölte a határozatot, és úgy vélte, a történelmi igazságtalanság elismerése nem károsíthatja a kétoldalú kapcsolatokat. A bizottsági határozat nyomán Nicholas Burns külügyi államtitkár mély csalódottságának adott hangot a Fehér Ház nevében. Közölte, Condoleezza Rice külügyminiszter azonnal egyeztet Ankarával a kialakult helyzetről. George Bush elnök korábban azért ellenezte a határozatot, mert az nagy kárt jelent a NATO-szövetségessel fenntartott kapcsolatokra nézve.
A határozat hátbatámadja a kormányzati Irak-politikát. Az Egyesült Államok ugyanis a törökországi Incirlik légi bázison keresztül végzi Irakba és Afganisztánba vezényelt egységeinek utánpótlását. Szakértők szerint a határozat után nő az esélye annak, hogy Törökország bevonul Észak-Irakba, felszámolandó a Kurd Munkapárt (PKK) ott kiépített támaszpontjait. Ehhez Recep Erdogan török miniszterelnök a jövő héten felhatalmazást kér a parlamenttől.