Történelmi gyalogút a Korea-közi határon

Szó szerint történelmi lépést hajtott végre Ro Mu Hjun dél-koreai elnök, amikor tegnap szimbolikusan átlépte a két Koreát elválasztó demarkációs vonalat, hogy így induljon a kommunista testvérállam vezetőjéhez. Ro tervei szerint a béke felé vezető utat körvonalazza a csütörtökig tartó megbeszélésein vendéglátóinak, amelyek akár közös békenyilatkozattal is zárulhatnak.

Ro Mu Hjun gesztusa azt mutatta, milyen fontosságot tulajdonít a Korea-közi tárgyalások mostani fordulójának. A dél-koreai elnök lépésére válaszul Kim Dzsong Il észak-koreai vezető személyesen fogadta vendégét Phenjanban helyi idő szerint tegnap délelőtt, felborítva az előzetes protokollt. A találkozó mégsem volt szívélyes, a kommunista rezsim első embere alig mosolygott, és alig váltott szót vendégével. „A két Korea az együttműködés és a kiegyezés új útjára lépett. Dél és Észak egyesítse energiáit és nyissa meg a béke új fejezetét ezen a földön!” – mondta Ro köszöntőbeszédében.
A mostani szimbolikus út nagyon is gyakorlati tennivalók közepette történt. Végső fázisukba érkeztek az Észak-Korea atomfegyver-mentesítését célzó hatoldalú tárgyalások. Phenjan arra vár, hogy önkéntes leszereléséért cserébe déli szomszédja gazdasági segítséget nyújt neki, elsősorban infrastrukturális és ipari fejlesztés formájában. A megbeszélések csütörtökön fejeződnek be, Szöul reményei szerint közös nyilatkozattal, amelyben akár békés szándékaikat is lefektethetik a felek. Koreai lapok szerint valószínűtlen, hogy a valóban érzékeny témákat érintenék a mostani találkozókon, így nem lesz szó az emberi jogok megsértéséről, a nukleáris programról vagy az ismeretlen sorsú dél-koreai hadifoglyokról.
Koreai elemzők szerint a mostani tárgyalások a béke megteremtése körüli próbálkozásokról fognak szólni anélkül, hogy az igazán súlyos akadályokról egyelőre szót ejtenének. Sokkal inkább bizalomépítő lépések életbe léptetéséről lenne szó, így például a demilitarizált zóna (DMZ) békés hasznosítása az északi szélesség 38. fokánál, amely gyakorlatilag határként szolgál az egymással 1953 óta hadban álló országok között. Megemlíthetik a Sárga-tengeren húzódó határvonal jövőjét is, amely a halászat miatt számos alkalommal okozott feszültséget a kétoldalú kapcsolatokban, és Ro tervei szerint a háborús szembenállás helyett a „békés övezet” része lehetne.
Dél-Koreában egyébként nem övezte átfogó lelkesedés a kétoldalú találkozót, főként annak békés hangvételét. Számos politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a béke iránti közös elkötelezettség kinyilvánítása mit sem ér, ha nem tudják feloldani a legsúlyosabb nézetkülönbségeket. Egy csoport el is égetett egy észak-koreai zászlót Szöulban, tiltakozásul a kommunista diktatúra, valamint a találkozó ellen.