Uniós pénzek: újra MSZP-s befolyás

Tegnap lezárult a helyi közösségekhez történő csatlakozás bejelentése a helyi vidékfejlesztési irodáknál (hvi), amelyek az uniós agrárpénzek egy részénél „egyfajta hidat” képeznek, s amelyek zömében szocialista kötődésű személyek vezetése alatt működnek. A Leader-programra most pályázó társaságok először a hvi-k rostáján mennek keresztül, majd közvetlenül a szaktárca dönt a vezető pozíciójú – és így nagyobb uniós forráshoz jutható – szervezetek kiválasztásáról.

Kiderülhet ma, hogy a Bajnai Gordon által többször is említett szakmaiság vagy ismét a szocialista kötődés dönthet abban, mely helyi szervezetek juthatnak nagyobb uniós összegekhez az úgynevezett Leader (közösségi kezdeményezés a vidékfejlesztésre) uniós agrárprogrambóé. A helyi közösségek tegnapig adhatták le regisztrációjukat az ország 167 vidékfejlesztési irodájában, amelyek nagy részét szocialista kötődésű személyek irányítják, s amelyek szűrőjén a hét év alatt 260 milliárd forint felhasználását érintő pályázatok mennek át. A szervezetek versengésének végeredményéről az agrártárca dönt a későbbiekben. Az uniós agrárforrások részét képező Leader keretében főként a vidéki élet- és munkalehetőségek javítására és életképes vidéki közösségek kialakítására kell a pályázóknak akcióterveket elkészíteni.
– Kiszorulhatnak a vidékfejlesztési támogatásokból a kistelepüléseken működő vállalkozók – mondta Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke az MTI-nek. Csak a napokban értesítették a helyi ipartestületeket arról, hogy lépjenek be a helyi Leader-csoportokba, de olyan határidőket kaptak, hogy az érintettek közül alig tudtak bejelentkezni.
A most kulcsszerepbe kerülő 167 helyi vidékfejlesztési iroda még augusztus elején alakult meg. A helyi pályázatok koordinálásában segédkező irodahálózatot már a vezetésre kiírt pályázatok elbírálása után sok kritika érte, amiért számos esetben volt szocialista önkormányzati vezetők vagy a koalícióhoz egyértelműen köthető személyek nyerték el a hvi-k megalakításának jogát. Bár a döntéshozatal hivatalosan „szigorúan az uniós normák szerint folyt le”, a szaktárca által kiválasztott győztesek között mégis több, szocialista hátszéllel rendelkező szerencsés pályázó akadt. Az irodák függetlensége ügyében szót emelő ellenzéki képviselők többek között Nagykanizsa, Tamási, Bonyhád, Szekszárd, Pápa, Debrecen, Hajdúböszörmény, Kiskőrös, Kelet-Balaton és Keszthely példáját említették, ahol MSZP-s volt polgármesterek, képviselőjelöltek, párttagok vagy barátaik nevével fémjelzett társulások, vállalkozások juthattak irodavezetői pozíciókba. Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára akkor úgy védekezett, hogy a kiírási feltételek között nem szerepelt, hogy a jelölt nem lehet (volt) szocialista polgármester vagy baloldali kötődésű.