„1956 az alkotmány alapértéke”

Még mindig nem egyértelmű a válasz a kérdésre: a forradalom és Nagy Imre, vagy Kádár? – mondta Sólyom László hétfőn a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem falai között, ahonnan tavaly a rektor még kitiltotta megemlékezését. A köztársasági elnök utalt az első szabadon választott Országgyűlés által meghozott legelső törvényre, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentőségéről szólt.

Leszögezte: 1956 célkitűzései mai alkotmányunk alapértékei is, ráadásul az Alkotmánybíróság is többször leszögezte, hogy a forradalmat eltipró Kádár-rendszer és a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje egymással össze nem egyeztethető. A tavalyi brutális tömegoszlatásról is megemlékezett az elnök: a tüntetők és a tüntetésekben részt sem vevők sokaságának súlyos bántalmazását nem lehet lezárni úgy, hogy az elkövető rendőrök túlnyomó többsége ismeretlen tettes marad.
Orbán Viktor is kitért a tavalyi rendőri brutalitásra a Fidesz megemlékezésén: „Mi nem nyugszunk addig, amíg minden egyes elkövetőt, felbujtóikat és az értelmi szerzőket fel nem derítettük, és felelősségre nem vontuk” – fogalmazott a pártelnök. A Fidesz elnöke beszédében – amelyet a 6. oldalon közlünk – kiemelte: csak történelmi szövetség lesz képes kivezetni Magyarországot a szociális válságból. A szövetség első lépése a népszavazás.
Gyurcsány Ferenc a hermetikusan elzárt Operaházban a hivatalos ünnepségen azt fejtegette, 1956 a szabadság kiáltása, egy jobb élet, egy igazabb Magyarország kiáltása volt, de a kiáltó szó bennakadt, és évtizedek kellettek, mire jött egy új nemzedék, amely folytatta apái küzdelmét és új, szabad, demokratikus Magyarországot teremtett.
Tegnap reggel többszörös kordonnal zárták körül a Kossuth teret, ahol az 1956-os forradalomra és szabadságharcra való megemlékezés állami ünnepségei kezdődtek.
Részletek a 2., 3., 4.,
vezércikk a 7. oldalon