A függetlenség lázában

Koszovóban ma parlamenti és helyhatósági választásokat tartanak, amelyek eredményei nem hatnak ki lényegesebben a mostani tárgyalási folyamatra, mivel a megméretésen részt vevő pártok kivétel nélkül mind Koszovó függetlenségéért szállnak síkra, s ebből semmi áron nem hajlandók engedni.

(Újvidék)
Koszovóban a mostani választás az ötödik 1999, a nemzetközi erők érkezése óta, s az első, amelyet részarányos, listás rendszer szerint tartanak. A polgármestereket is először választják közvetlenül. Huszonöt szervezet indul a választásokon, ebből tizennégy kisebbségi, köztük vannak szerbek is, mégpedig nyolc szervezet, annak ellenére, hogy Belgrád választási bojkottra szólított fel. Igaz, egyesek később a felhívásra visszaléptek.
A parlamenti küszöb ötszázalékos, ám ez nem vonatkozik a kisebbségiekre. A mintegy másfél milliós választótestület a 120 tagú parlamentnek száz tagját választja meg, húsz mandátumot ugyanis tartalékolnak a kisebbségi közösségeknek, tízet a szerbeknek, tízet a többinek.
A közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb eséllyel a Hashim Thaqi vezette Koszovói Demokrata Párt indul, s ha az eredmények az előrejelzések szerint alakulnak, akkor elhódítja a vezető szerepet az elhunyt Ibrahim Rugova, a koszovói albánság karizmatikus vezetője által sok éven át irányított Koszovói Demokratikus Szövetségtől, amely most a második helyre szorulna, ami azonban nem utal fordulatra Pristina politikájában, talán némileg harcosabb politikát feltételez. Már azzal is, hogy a kormányfő Thaqi személyében a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyik volt parancsnoka lenne.
Eközben Vuk Jeremics szerb külügyminiszter tegnap beismerte, hogy a koszovói tárgyalási folyamat zsákutcába jutott. Ennek okaként a szoros határidőt nevezte meg. A pristinai fél szerint azonban akár száz évig is tárgyalhatnának, kompromisszumra akkor sem jutnának. Veton Surroi koszovói politikus szerint karácsonyig az EU is elismeri az új parlament által kikiáltott függetlenséget.