A gazdaság protestál az égetőműért

Új stratégiához folyamodtak Burgenlandban, ahol hatalmas pénzösszeget akarnak fektetni a Szentgotthárddal szemközti heiligenkreuzi (rábakeresztúri) Lenzing gyárba, ezzel bizonyítva a gyár és a mellé tervezett szemétégető létjogosultságát. Ugyanakkor lapunk úgy tudja, az Európai Unió legújabb irányelve a szemétégetést még akkor sem tekinti hasznosításnak, ha az égetőmű esetleg energiát is termel.

Nemcsak a Rába folyót szenynyező osztrák bőrgyárak miatt amúgy sem kedélyes hangulatú Nyugat-Dunántúl, de az egész ország döbbenten vette tudomásul a tényt, miszerint Szentgotthárddal szemben, a határ osztrák oldalán környezettudatos magatartásáról ismert szomszédunk szemétégető építését határozta el. Tették mindezt annak ellenére, hogy Szentgotthárd az Őrségi Nemzeti Park kapuja, továbbá a közeli Szlovénia határ menti részei is természetvédelmi oltalom alatt állnak. A város és a régió lakói nem törődtek bele az égetőmű felépítésébe, és többször tüntettek ellene. Október 17-én Viniczay Tibor György, Szentgotthárd polgármestere kijelentette: reklámhadjáratba kezdenek Ausztriában a szemétégető ellen. Az önkormányzat, a Pro Natura St. Gotthard (Pronas) és civil szervezetek úgy vélik, az osztrákokra a legnagyobb nyomást úgy gyakorolhatják, ha csorbítják legendás zöldhírnevüket. Ugyanakkor a Szentgotthárdon tartott szlovén– magyar közös kormányülésen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megígérte: mindent megtesz azért, hogy az égető ne a térségben épüljön meg.
Azonban úgy tűnik, hiába minden tiltakozás és ígéret, az osztrákok nem adják fel egykönnyen. Az osztrák médiában napvilágot látott hírek szerint október végén Hans Niessl, Burgenland tartományfőnöke és Thomas Fahnemann, a Lenzing gyár igazgatója közös sajtótájékoztatón bejelentették: a korábbiakkal ellentétben (miszerint a heiligenkreuzi gyár termelését huszonöt százalékkal bővítik) a gyár kapacitását hetvenöt százalékkal emelik. Mi több, új technológia bevezetését is tervezik, amiről döntés két-három év múlva születhet. Az időpont azért érdekes, mert épp ennyi idő alatt épülne fel a tervezett hulladékégető. Az is ismeretessé vált, hogy a következő években 265 millió eurót (67 milliárd forint) akarnak invesztálni az ipari parkba, vagyis Burgenlandban összefogott a gazdasági és a politikai vezetés a hulladékégetőért, és stratégiát változtattak: erős gazdasági érvekkel akarják igazolni a hulladékégető jogosságát.
Woki Zoltán, a Pronas elnöke szerint Burgenland tartományfőnöke még nem tett egyértelmű állásfoglalást a hulladékégető mellett. A civil szervezet levélben nemtetszését fejezte ki Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter asszonynak a budapesti látogatása alkalmával tett nyilatkozatáért, amelynek során már-már kész tényként beszélt a hulladékégető megépüléséről. A külügyminiszteri válaszlevélben a terület vezetője, Christian Krepela arról tájékoztatott, hogy a környezetvédelmi hatástanulmányt a projektpályázó október 22-én nyújtotta be, amelyet továbbítani fognak a magyar hatóságoknak is.
Vas megyében most attól tartanak, hogy a Burgenlandban beindítani kívánt fejlesztések miatt a folyamatokat később már nem lehet visszafordítani, és az erőmű mindenképpen megépül. Illés Zoltán, a Fidesz környezetpolitikusa szerint osztrák oldalon a szentgotthárdi termálvízkincs miatt tört ki a pánik, és az égetőművet egyértelműen az osztrák gyógyfürdők érdekeit védendő akarják felépíteni. Illés ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az EU legfrissebb irányelvei szerint a hulladékégetés még akkor sem számít hasznosításnak, ha energiát termel, mint a tervezett égetőmű esetében. Kitért arra is: egy ilyen hulladékégető „valóságos istencsapás”, mivel meglétével nem csökken a szemét mennyisége, mert az előre meghatározott hulladékot mindenképpen produkálni kell, különben nem gazdaságos a működése. Arról nem is beszélve, hogy a szemét négy–tíz százaléka mindig veszélyes hulladék, amelynek égetése során rákkeltő füst keletkezik.