A minőség a fontos, nem az alacsony ár

A közbeszerzési törvény okozta anomáliákról, a tervellenőri rendszer fontosságáról, az energiatanúsítványról szóló kormányrendelet hiányáról, valamint a mérnökképzés szükségességéről beszélt tegnap a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) elnöke a szervezet választmányi ülése alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Kováts Gábor szakmai érvekre hivatkozva kifogásolta, hogy a tervezésre kiírt közbeszerzéseknél a legolcsóbb ajánlatot választják a megbízók, ami – szavai szerint – a társadalom kárára válhat, mivel így lehetetlen a tartósabb, energiatakarékosság szempontjából jobb minőségű anyagokkal számolni. – A kész objektum értékének három–öt százaléka a tervezési díj, ennél lényegesen többet lehet megtakarítani akkor, ha a tervező olcsóbb üzemeltetést és hosszabb élettartamot ad az épületnek – fogalmazott a kamara elnöke. Kováts emellett továbbra is hiányolta az energiatanúsítványról szóló kormányrendeletet, mivel így képtelenség felkészülni az igazolást majdan kiállító mérnökök képzésére. Ehelyett – mint mondta – rémhírek terjednek arról, hogy mennyibe kerül majd a tanúsítvány, holott a kamara erről soha nem nyilatkozott, mivel nem is kérték a véleményét. A kamara elnöke emellett további nehézségekről számolt be, amelyek szervezetük felé megnyilvánuló teljesíthetetlen kormányzati elvárásokból fakadnak. Példaként említette, hogy egy, az építési kivitelezésről nemrégiben hozott kormányrendelet értelmében a kiviteli tervek tartalmát az MMK-nak kellene kidolgoznia, ám erre kevés az év hátralévő része, a rendelet ugyanis 2008 első napján lép hatályba.
A szakmai szervezet kifogásolja azt is, hogy az állam nem adott elegendő forrást a felelős műszaki vezetői és műszaki ellenőri jegyzékek vezetésére. Az elnök tájékoztatása szerint ilyen munka végzéséhez a szükséges jogosultságot a kamarának kell megállapítania. Ehhez idáig kétszer kaptak kisebb összeget az államtól, de alapvetően a tagdíjakból finanszírozzák a névjegyzékek vezetését. – A felelős műszaki vezetők, illetve ellenőrök egy része nem kamarai tag, miután nincs felsőfokú végzettségük – tette hozzá Kováts, aki sürgette egy új mérnöktörvény megalkotását is. Mint hangsúlyozta, az 1996-ban hozott törvény nem definiálja a mérnöki tevékenységeket, ezért szükséges volna azokat a munkaköröket számba venni, amelyeket csak mérnöki diplomával lehet folytatni.