Fényűző börtön a raboknak

Zsúfoltak a magyar fegyintézetek, ezen segít a most épülő szombathelyi és az átadás előtt álló tiszalöki intézmény, amelyek a hazai börtönök telítettségét a jelenlegi 140-ről nagyjából 120 százalékra csökkentik. Az új komplexumok felszereltsége és körülményei jobbak, mint sok átlagos magyar lakóhelyé, de a szabadságot ez nem helyettesíti.

Szombathelyen nyolcszáz, Tiszalökön hétszáz rabnak lesz helye a Public Private Partnership (PPP) keretei között épülő börtönökben. Az utóbbi két- és háromszemélyes luxuscelláiban távirányítós színes televízióval, rádióval, külön zuhanyzóval és WC-vel – közölte egy magát megnevezni nem kívánó forrásunk. Ezenkívül tantermek és kiszolgálóhelyiségek, valamint kápolna, könyvtár, külön sportblokk áll a fogvatartottak rendelkezésére a tiszalöki komplexumban. Korábban autópálya, gimnázium és börtönök PPP-konstrukcióban való építése botrányt kavart. „Amennyiben nincs összhang a későbbi évek folyó kiadásai (rendelkezésre állási, igénybevételi díj) és a mai megtakarítások között, akkor megkérdőjelezhető magának a formának az alkalmazása” – olvasható egy szakértői kiadványban. A két új börtön egyenként kilencmilliárdba kerül az építtető cégnek, amely 15 esztendeig működteti az intézményeket, ezért és a befektetésért 1,9-1,9 milliárdot kasszíroz évente az államtól, tehát kétszer 28,5 milliárdot.
Nem lehet megfosztani a társadalomról szóló információktól a fogvatartottakat, ezért tévét és videót is nézhetnek celláikban – tájékoztatta lapunkat írásban Csere László vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka. Az elítéltek saját költségükön korlátozás nélkül újságokat, folyóiratokat rendelhetnek, vagy kaphatnak a hozzátartozóiktól. Szakkörökön vehetnek részt a képzőművészetben, zenében, irodalomban, színjátszásban tehetséges és azokhoz kedvet érző rabok. Fontosak a sporttevékenységek, mert ezek a legvonzóbb kikapcsolódási formák: sportpályán, Tiszalökön kispályás focira alkalmas téren tölthetik szabadidejüket a rabok. Az új fegyintézetek feltöltése a jogszabályoknak megfelelően történik majd. Ennek értelmében elsőbbséget élveznek azok, akik közelebb laknak a két intézmény valamelyikéhez, hiszen a törvény szavai szerint a büntetést „lehetőleg az elítélt lakóhelyéhez legközelebb eső büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre”.
Nem vonatkozik EU-szabvány a börtönökre, vagyis nincs kötelező érvényű uniós szabályozás ezen a területen – közölte lapunkkal Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza. Az Európa Tanács – amelyben ötvennél több ország képviselteti magát – fogalmazott meg irányelveket a fegyintézetekre vonatkozóan, de ezek betartása sem kötelező. A magyar intézmények nagyon zsúfoltak, átlagosan 35 négyzetméteren 15 fogvatartott lakik az emeletes ágyakkal, kisszekrényekkel telerakott zárkákban. Így egy elítéltre kevesebb mint egy négyzetméternyi mozgástér jut. A Magyar Helsinki Bizottság legfrissebb adatai szerint szeptember 28-án 14 815-en raboskodtak a magyar börtönökben, így 132 százalékos volt a telítettség.